Központi Antikvárium

Könyv

Viennae Austriae, 1735-1737. J. P. van Ghelen. (26)+696p.+2t. (rézmetszetű, allegorikus címkép, középpontjában Magyarországot ábrázoló nőalakkal és Magyarország térképével, valamint egy Pozsonyt ábrázoló, kétosztatú, kihajtható rézmetszet)+1 térk. (Pozsony vármegyét ábrázoló, kihajtható rézmetszet)+1 mell. (az Erdődyek kihajtható családfája); (20)+587p.+3t. (kétosztatú rézmetszetek, az elsőn felül Modor, alul Nagyszombat kihajtható látképe, a másodikon felül Pozsony-Szentgyörgy, alul Bazin kihajtható látképe, a harmadikon felül Vöröskő, alul Szomolány vára látható)+3 térk. (3 vármegye, Túróc, Liptó – jobb alsó sarkában Rózsahegy látképével –, valamint Zólyom – jobb alsó sarkában Besztercebánya látképével – kihajtható, rézmetszetű lapja)+1 mell. (a Révay család kihajt. családfája); (28)+642+ +(2)p.+3t. (rézmetszetű, allegorikus címkép, közepén Mátyás király mellszobrával, Buda három lemezről nyomott és összeragasztott, kihajtható, 295 x 1435 mm méretű látképe, valamint Visegrád ábrázolása)+3 térk. (Pest, Pilis és Solt vármegyék kihajtható rézmetszetei) Mindhárom kötetben számos rézmetszetű vignetta és iniciálé található. A térképeket és a metszeteket Mikoviny Sámuel után a bécsi Andreas és Joseph Schmuzer metszették rézlemezre. Példányunkból hiányzik az első kötet egyik címképe. Bél Mátyás (1684-1749) történetíró, tudós monumentális munkájában a teljes Magyarország történeti-topográfiai leírását kísérelte meg vármegyék szerinti felosztásban. A négy részesre tervezett műből nyomtatásban az első rész négy kötete, illetve a második részből egy kötet jelent meg, a többi kéziratban maradt. Az első rész a Felvidék nyugati és középső megyéit, illetve Pest, Pilis és Solt vármegyéket, a második a Dunántúlt, a harmadik a Duna-Tisza közét foglalja magában. Térképeit a magyar tudományos térképírás úttörője, a szerző tanítványa, majd közeli barátja, Mikoviny Sámuel készítette, ezen kívül két, térképkészítésről szóló tanulmánya is megjelent a mű első, illetve harmadik kötetében. Látképei igen dekoratívak. Egységes, díszesen aranyozott gerincű, korabeli bőrkötésben. A gerincek alsó, ill. felső sarkain apró sérülésekkel. Fodor: 87-94. old.; Rózsa: 81.