Múzeum Antikvárium

34. árverés

A kép alatt paszpartun a költő tintával írt autográf sorai: „Kedves, jó Beretvás Hugómnak, verseim muzsikába röpítőjének Bpest 1909 nov. 17 Ady Endre”.
A felvételt Székely Aladár készítette 1909-ben, a kép alatt a hordozókartonon a cég vignettája.
Képméret: 188x141 mm, teljes méret: 320x225 mm, matt albumin.
Beretvás Hugó (1872–1940): zeneszerző, egyike Ady első megzenésítőinek. Hans Richter tanítványa, majd egy ideig a bécsi operaház korrepetitora.
„Ady Endre verseihez muzsikát komponálni csábító vállalkozás. Eleinte nem tetszett ilyennek. Pár év előtt sokan lehetetlenségnek tartottak még. Ady csakugyan gyakran használ olyan szavakat, amiket a muzsika mintegy a szokásjog alapján perhorreskál. A témái, a rímei, a fordulatai olyanok, hogy Schumann, Schubert vagy Brahms féle recipék szerint ezek a versek daloknak ki nem készíthetők. És mégis kívánják a muzsikát, izgatják a zeneszerzőt. […] Beretvás Hugó Ady-dalainak […] főhibája. [hogy sic.] Hiányzik belőlük a tartózkodás előkelősége és az egyszerűség meggyőző ereje. Beretvás melodramatikusan mozaik szerűen épít. A formáit azonban jól össze tudja tartani. Nem utánoz senkit. A harmóniái nem Debussyéi és nem Strausséi, a melodikájában sok érdekes akad és prozódiája kitűnő. Öntudatos embernek mutatják őt ezek a dalok, aki tudja mit akar és mit csinál.”/Csáth Géza, Nyugat, 1909.
Hozzá tartozik:
ADY Endre (1877-1919) félalakos portréja. Székely Aladár felvétele.
Képméret: 188x141 mm. matt albumin.
Mindkét kép erősen fakult, a félalakos kép szélei erősen foltosak, jobb alsó sarka sérült, a „könyöklős” kép jobb oldalán pöttyözött. A foltok abból erednek, hogy a kép egykori tulajdonosa felülragasztotta a félalakos képet. Okát nem tudjuk; az sem kizárt, hogy maga Ady gondolta meg magát, és inkább a - vélhetően hamar népszerűvé vált – könyöklős képet tette felülre.
A fotók és a paszpartu restauráltak, fotófüllel lettek a kartonra illesztve.
A dedikáció alatt a paszpartun babérlevél.
Korabeli keretben.