Érdekes kezdeményezéssel találkozhatnak a művészet iránt érdeklődők, ha szenvedélyüknek nemcsak egy kiállítási intézményben, hanem a technika adta lehetőségekkel élve már a világhálón is hódolnak. Néhány hónapja tűnt fel a www.terminartors.com. Az angol nyelvű képzőművészeti portál kettős céllal jött létre: egyrészt van egy folyamatosan bővülő adatbázisa, amelyben a középkortól a kortárs festészetig tallózhatunk a művek között, másrészt közösségi portálként is működik. Ezért beindítása óta az oldal "magától" fejlődik tovább, azaz regisztrálás után bárki bővítheti a tartalmát.

A képállomány különböző szempontok alapján kereshető, amit segít, hogy a feltöltés során az újonnan bekerült mű néhány jellemző adatát -- ilyen például a művész neve, a művet őrző intézmény és város, a téma vagy a művészeti korszak és irányzat -- nem beírni, csupán kiválasztani kell, így csökkennek a névváltozatok eltéréséből eredő találati nehézségek. Ha egy konkrét alkotástól indulunk el, az ahhoz tartozó valamennyi szempont alapján továbbhaladva könnyedén összegyűjthetünk például azonos irányzatba vagy témába vágó műveket. Különösen hasznos az összetett keresés: például megnézhetjük, hogy Velencében hol és melyik mestertől láthatunk olajjal vászonra festett portét vagy Londonban tollrajztájképet a manierizmus korszakából.

Ígéretes, hogy virtuális művészettörténeti szakkönyvtár és forrásgyűjtemény is helyet kapott az oldalon, ahol például Lessing Laokoónjától Sir Joshua Reynolds munkáiig sok fontos szövegre bukkanhatunk -- igaz, a digitalizálás a Projekt Gutenbergnek köszönhető, ez esetben a terminartors csak közvetítő.

A weboldal azonban nem csak "holt" adatbázis, legalább ugyanilyen fontos a közösségi jellege. Más önműködő oldalakhoz hasonlóan lehetőséget biztosít bárki számára arra, hogy saját felületet hozzon létre, magáról egyes adatokat -- amilyen például az életkora, az e-mail címe, a foglalkozása, a végzettsége és a fotója -- közöljön az oldalra látogatókkal, fórumot vagy blogot vezessen, és hogy kedvenc képeit feltöltse.

Mindebből sejthető, hogy a szájt legnagyobb előnye egyben a hátránya is: a feltöltés során gyakorlatilag bármi bekerülhet az adatbázisba, a rendszer felügyelői csak a reklámjellegű vagy egyéb egyértelmű okokból oda nem illő képeket távolítják el. Ez azonban nem óv meg attól, hogy néhány lépésben egy kiváló mestertől egy igencsak középszerű vagy akár egyenesen giccsfestőhöz jussunk el pusztán azon oknál fogva, hogy mindketten olajfestéket használnak vagy gyermekeket festenek.

Kisebb jelentőségű, ám a szakembert mégis zavarhatja, hogy -- talán az egyszerűség kedvéért -- minden feltöltött mű mint "painting" (festmény) szerepel annak ellenére, hogy egyedi és sokszorosított grafikai eljárással készült munkákat is bőven találunk itt. Megtévesztő lehet például, hogy a bécsi Albertina gyűjteményéből származó alkotások esetében is "paintingek" között barangolunk, jóllehet az egyes műveknél már szerepel a technika meghatározása. Ez talán elkerülhető lenne más, általánosabb értelmű kifejezés használatával, amilyen például a work vagy artwork. A szóhasználat magában hordozza azt a problémát is, hogy az oldal későbbi sikere esetén épp a painting besorolás akadályozhatja majd meg, hogy más technikájú művekkel -- leginkább szobrokkal vagy iparművészeti alkotásokkal, amelyeket végképp lehetetlen így meghatározni -- bővüljön az adattár.

Somhegyi Zoltán