Az október 2-án rendezett 29. numizmatikai árverésen külföldi érmék, magyar papírpénzek és kitüntetések, jelvények szerepeltek, s a felvonultatott 246 tétel közül 216 el is kelt. A kezdőárak 8 és 7500 euró (a napi 277 forintos euróárfolyamon számolva 2216 és 2 077 500 forint) közé estek, a leütési árak pedig 11 és 8500 euró (3047 és 2 354 500 forint) között mozogtak.
A külföldi érmék csoportjában két csehországi pénz vitte a legtöbbre: I. Ferdinánd (1521--1564) nagyon szép állapotú tallérja (ritkaságfokozat: R) 800 euróról indulva, Miksa 1573-ban vert, jobb mint nagyon szép tartású tallérja pedig 400 euróról kezdve 1900 euróért (plusz 15 százalék árverési jutalékért) kelt el. A papírpénzek közül egy 1923. 07. 01-es dátumot viselő 500 ezer koronás volt a favorit, amely 7500 eurón szerepelt a katalógusban, majd 8500 euróért cserélt gazdát. A kitüntetések és jelvények kategóriájában a Vaskorona Rend II. osztályának kiváló állapotú, eredeti szalagon megmaradt 2. típusáért (RR) fizették ki a legtöbbet: a 2000 euróra beárazott darab 3200 euróért váltott tulajdonost.

Az aukció rögtön a Pannonia Terra 30. árverésével folytatódott. Ezen a bécsi Auktionshaus H. D. Rauch GmbH-val közösen megrendezett eseményen az Egyesült Államokban élő Rácz A. Tibor éremgyűjteménye került kalapács alá. A katalógusban 1159 tétel szerepelt, melyek közül hét érmét visszavont az árverést vezető Lengyel András. Kérdésünkre a szakember elmondta, hogy e pénzekkel akadtak problémák, például befoltozott lyuk és egyéb gondok. Pedig e példányok több neves külföldi aukciósház árverésein megfordultak már, és mivel a Pannonia Terránál nem is gondoltak arra, hogy ilyen érméket e társaságok befogadtak, csak a katalógus elkészülte után vették észre a hibákat. Az árverezett 1152 tétel közül 1093 gazdára is talált. A tételek indulóárai 10 és 15 ezer euró között váltakoztak, a leütési árak pedig 10 és 65 ezer euró közé estek.
Az Árpád-házi királyok érméi közül II. András (1205--1235) kiváló állapotú dénárja (ÉH.: --, Huszár-katalógus: --, unicum) vitte a prímet, miután 1500 eurós kezdőárát magasan túlszárnyalva 3800 eurón állt meg. E darab előlapja megegyezik az uralkodó egyik típusú dénárjáéval, de a hátlapja -- amelyen Agnus Dei, az Isten báránya látható -- eddig ismeretlen volt. A vegyesházi uralkodók csoportjában II. Ulászló 1506-ban vert, jobb mint kiváló állapotú 12 aranyforintja (ÉH: 583, RRR) 15 ezer euróval szerepelt a katalógusban, előzetes vételi ajánlat miatt 22 ezer eurón indították, végül 46 ezer euróért kelt el. II. Ulászló egyik jobb mint nagyon szép állapotú aranyforintjának (ÉH: --, Huszár katalógus: 762, RRR) árverése előtt Lengyel András bejelentette, hogy e darabbal szerinte nincsen semmi gond, ám akad, aki ezzel nem ért egyet. Becsületes cselekedet volt, meg is lett az ára: az érmére senki sem jelentkezett.
Az erdélyi pénzek kategóriájában Bocskai István 1605-ben kibocsátott, kiváló állapotban lévő 10 aranyforintját (ÉH III.: 103, RRR) 15 ezer euróra becsülték, a teremben már 20 ezerért kiáltották ki, végül 50 ezer euró lett az ára. Ám a két aukció legdrágább darabjai Apafi Mihály nevéhez fűződnek: előbb egy 1663-ban veretett, kiváló tartású, 15 ezer euróról indított 10 aranyforint csegelyért (ÉH III.: 414/a, RRR) licitáltak 65 ezer euróig; a fejedelem által szintén 1663-ban kibocsátott, jobb mint kiváló állapotban fennmaradt 10 aranyforint (ÉH III.: 419/a, RR) ugyancsak 15 ezerről jutott 65 ezer euróig.
A Habsburg-uralkodók fizetőeszközei közül 22 ezer euróig vitte a legértékesebbé vált tétel: I. Lipót 1667-es kiváló állapotú 5 (arany) dukátja (ÉH: 971, RR), amely 8 ezer euróról indult.

A  fantázia- és utánveretek csoportjából egy uncirculated állapotú Ferenc József millenniumi aranyforint végzett az élen, amely fantáziaveret Károly Róbert aranyforintjának mintájára készült, s 5000 eurós kezdőárán kelt el. A Magyar Népköztársaság érméi közül a Zrínyi Miklós halálának 400. évfordulójára 1966-ban kibocsátott, proof arany 1000 forintos (ÉH: 1542) lett az első: 8 ezerről indulva 13 ezer euróig szárnyalt. Az érméből 330 darab készült, s csak „keményvalutáért” lehetett megvásárolni -- magyar fizetőeszközre átszámolva 1000 forintos áron --, így a Nyugaton élő rokonok megajándékozhatták vele családjuk itthon maradt gyűjtőjét. A 3,601 millió forintos leütési ár igencsak felülmúlta a cég egyik korábbi aukcióján e típus által elért 1,7 milliós eredményt.
A Magyar Köztársaság pénzeinek társaságában a Szent István emlékére 2001-ben kiadott proof arany 100 ezer forintos bizonyult a legdrágábbnak, amely 1000 euróról indulva 1300 euróért cserélt gazdát. Ez sem kevés, ha hozzátesszük, hogy ezt a darabot a kibocsátásakor 100 ezer forintért meg lehetett vásárolni -- most 360 100 forintért jutott hozzá új tulajdonosa.
A történelmi érmek közül egy 10 dukát súlyban Körmöcbányán vert, kiváló állapotú arany Szent György-érem végzett az élen, 4000 euróról indulva 4400 euróért. A koronázási zsetonok közül egy fél dukát súlyban (még II. Ferdinánd uralkodása alatt) 1625-ben vert, jobb mint kiváló állapotban lévő III. Ferdinánd koronázási zseton volt a favorit, miután 600 euróról startolva 3600 eurós árat ért el. E kategóriában egy 1886-ban kibocsátott, uncirculated tartású Ferenc József-érem lett a győztes, amely 500 eurón szerepelt a katalógusban s 1100 euróért került új birtokosához.

K. Tóth László