A Rahn AG május 22-én rendezte Frankfurtban 15. régifénykép- és 16. fényképezőgép-árverését, Peter Coeln, a WestLicht tulajdonosa május 28-án tartotta meg 19. régifényképezőgép- és 4. fényképaukcióját Bécsben, míg május 30-án az ugyancsak bécsi Dorotheumban antik tudományos műszerek és fényképezőgépek kerültek kalapács alá.
    Frankfurtban 183 tételnyi fényképre és 747 tétel kamerára vártak vevőt. A WestLicht fényképaukcióján 184, a kameraárverésen 725 tételt szerepelt. A Dorotheumban 370 műszert és 72 tételnyi régi fényképezőgépet kínáltak megvételre. A Rahn-katalógus lapzártáig nem érkezett meg.

A WestLicht a fényképárverés kínálatából fotótörténeti kézikönyvnek is beillő kiadványt készíttetett, míg a fényképezőgép-aukció tételeit digitális nyomtatással sokszorosított, vaskos füzetben ismertette. A Dorotheum az évi több száz árverésén megszokott kivitelű katalógusban tárta a régi műszereket és kamerákat vevői elé. Kár, hogy ezúttal a kiadvány szerkesztése, a képek kis mérete nem tette lehetővé az apró részletek felismerését. Mindhárom rendező az interneten is hozzáférhetővé tette az aukciók anyagát. A WestLicht megszokott gazdag illusztrációs anyagával ellenétben Rahnék 1-1 képpel mutatták be a tételeket. A Dorotheum ebben a vizuális versenyben is lemaradt; a 72 tétel közül először kettőt összekevertek, majd a hibát az interneten korrigálták.
A komolyan érdeklődők ezúttal Rahnéknál és a Dorotheumban tudtak kedvező áron viszonylag kurrens dolgokhoz hozzájutni. Egy nagy képmérethez használható japán Nikkor objektív Frankfurtban 105 euróért kelt el, a WestLichtben egy hasonlóért 550-et kellett fizetni. (Rahnéknál 25 százalék a jutalék, a Dorotheumban 21, míg a WestLichtben 20.) A magyar fotósok -- beszerzési lehetőségeik szűkössége miatt -- a korábbi évtizedekben gyakran vágyakozva szemlélték a nagy képformátumú műszaki fényképezőgépeket. Ezekből ezúttal Frankfurtban jól be lehetett vásárolni. A svájci Sinar korai modellje 285, későbbi változata 325 euróba került. Német Plaubelt 350-ért, Linhofot 800--900 euróért lehetett kapni. A két háború között gyártott, nagy fényerejű objektívvel felszerelt Exakta Rahnnál 550-be került, a Dorotheumból viszont egy zárhibás példányt már 188 euróért haza lehetett vinni.
     Mindhárom árverési ház ismételt, azaz korábbi aukcióján el nem kelt tételeket újra felajánlott vevőinek. A megoldás fényesen bevált: Frankfurtban a tavaly november 28-án megmaradt Duflexet a múltkorival azonos, 2700 eurós árról indították, és 3450-ért adták el. A WestLicht a legnagyobb gyűjteményekből állítja össze árverései anyagát. A német Abring-, az angol Jim Barron-, az amerikai Naylor- és Spira-kollekciók után ezúttal a Zeiss termékeket gyűjtő Charles M. Barringer Jr. anyagának néhány darabja is kalapács alá került. Ezek közül számunkra az a Contax volt a legérdekesebb, amelyet Pécsi József az 1930-as évek elején készített, és sokszor reprodukált reklámfotóján is láthatunk (leütési ár jutalékkal: 1320 euró).
A Spira-kollekcióból a 2006. novemberi árverésen megmaradt mintegy tucatnyi tétel ezúttal egy hiányos Kodak tekercsfilmes fényképezőgép kivételével elkelt. Világszenzációnak számító leütési eredményt hozott egy másik ismétlés: egy Leica fényképezőgép az 1923-as nullszériából 2007-ben 336 ezer euróért ment tovább a WestLichtben (Műértő 2007. július--augusztus). Ezúttal egy tíz percig tartó licitharc végén 1,1 millió eurónál koppant a kalapács, azaz jutalékokkal együtt a korábbi összegnél majdnem egymillió euróval többet (pontosan 1 320 000-et) fizetett érte a telefonon licitáló vevő.
     Peter Coeln csapata németül, angolul, franciául és japánul tárgyalt a telefonálókkal. A vásárlóknak az előzetesen beérkezett, soknak mondható és már a kikiáltási árakat is jócskán megemelő vételi megbízásokkal is meg kellett birkózniuk. Ezúttal minden Leica-tétel elkelt, a teljes anyag tekintetében 94 százalékos az eladási arány. Némely leütés után a teremben ülők tapsoltak, máskor viszont értetlenül néztek egymásra. A tavaly decemberben 402 ezerért elkelt motoros filmtovábbítású MP2-es (Műértő, 2011. február) krómozott felületű -- és a szakértők által kevésbé értékesnek tartott -- változatáért ezúttal 528 ezer eurót kellett megadnia az új tulajdonosnak.
     Közönséges, mondhatni, „mezei” Leicát ezúttal a Dorotheumban lehetett vásárolni, a 33 tétel között 200--240 eurós leütések is akadtak. A Hasselbladok árai Frankfurtban erősen szóródtak, a legendás 1957-es 500 C-ért 660 eurót kellett fizetni. A hazánkban is népes gyűjtői táborral rendelkező Rolleiflexek közül Rahnéknál a 2,8F típus visszamaradt, míg a ritkának mondható Telerollei csak 700-ba került. A Dorotheumban zárhibája ellenére mindhárom Rolleiflex elkelt 180 és 400 euró közötti áron. A WestLicht nagyobb kínálata (25 tétel) magasabb árszinttel is járt: ott 1100 euróba került a Telerollei. A 4x4 cm-es képméretű változat egy protodarabja 6500 eurót ért.
Az objektívek területén is a WestLicht kínálata volt a legváltozatosabb: 17 nagyon hosszú gyújtótávolságú objektív került kalapács alá, ezek közül a hazai érdeklődő az elmúlt húsz évben összesen kettővel vagy hárommal találkozhatott. A nyugatnémet Contarexhez csak 28 példányban gyártott ezer milliméteres tükörobjektív érte el a legmagasabb, 72 ezer eurós árat. A minden prospektusban szereplő, de a valóságban alig látható kétezer milliméteres Nikon tükörobjektív 66 ezer euróig vitte. A nagy fényerejű objektívek közül a magyar fotósok Sárközi Zoltán 1967-ben megjelent könyvéből ismerhetik az 1:0,7-es fényerejű Zeiss objektívet, amely megtízszerezte 9 ezer eurós kikiáltási árát. A csak látványos bemutatódarabként gyártott, 1:0,33-as Gigantarért pedig 60 ezer eurót adott valaki. A gyűjtők a régifényképezőgép-árverés elkelt tételeiért ebben a műfajban hihetetlenül sok pénzt, összesen 4 429 000 eurót hagytak ott.
     A WestLicht fényképaukcióján két dagerrotípia -- a francia Bisson testvérek városképe -- kelt el nemzetközi színvonalú áron, jutalékkal együtt 102 és 120 ezer euróért. A többi tételhez viszonylag kedvezően hozzá lehetett jutni annak ellenére, hogy némelyik a közelmúltban megrendezett (Heinrich Kühn) vagy az éppen látogatható (Trude Fleischmann) kiállításhoz kapcsolódott. A nagy neveket (Richard Avedon, Henri Cartier-Bresson, Philippe Halsman, Rudolf Koppitz, Paul Wolff) felvonultató anyagban szerepelt Dulovits Jenő két 1930-as évekbeli fotója is. A két világháború közötti időszak külföldön legismertebb magyar fotóművészének első német nyelvű könyve éppen Bécsben jelent meg 1936 karácsonyára, később franciául és csehül is kiadták. A két kisméretű, korabeli nagyítás 600 és 480 euróért került új tulajdonosához.
A Műértő 2011. februári számában írtunk a Polaroid-fotógyűjteményről. Peter Coeln 755 ezer dollárért vásárolt 4476 fényképet a kollekciónak egykor a lausanne-i Musée d’Elysée-ben letétbe helyezett anyagából. Ezekből kiállítássorozatot rendez, amelynek első tárlata augusztus 21-éig tekinthető meg a WestLichtben.

Fejér Zoltán