A hetvenes évek művészete az új klasszikus – a nemzetközi műkereskedelem sok éves trendje a hazai kortárs műtárgypiacon is egyre erőteljesebben érvényesül az idei Art Market tanúsága szerint. A történelemleckékből derül ki, hogy korszakról korszakra semmi nem változik, mégis minden egészen más. A kortárs művészet mai gyűjtői közül mind többen fordulnak a négy évtizeddel ezelőtti konceptuális művek felé, és ez valószínűleg nem pusztán a nemzetközi trendnek és a professzionális szakmai figyelemnek köszönhető, hiszen a párhuzamok egyre nyilvánvalóbbak. A műkereskedőket természetesen a nagy külföldi múzeumoknak, a MoMA-nak, a Tate-nek és a Pompidou-nak a korszak iránt az utóbbi években fokozódó érdeklődése is motiválja.
 
A vásáron meghatározó volt a hetvenes évek számos fontos alkotójának megidézése, kiállított műveik mennyisége jelentősen bővült, minőségük mértékadóvá vált. Mint emlékezetes, sok évvel ezelőtt a Vintage Galéria kezdett bele a hetvenes évek konceptuális fotómunkáinak felkutatásába és feldolgozásába, később a Kisterem és az acb, majd a Neon Galéria is sokat tett a korszak konceptuális művészetének újrafelfedezéséért, amihez újabban a Trapéz is hozzájárul. Az öt galéria kiállításai az Art Marketen tökéletes összhangba kerültek a szlovák avantgárd mester, Stano Filko műveivel, melyeket a Marinko Sudac Gyűjtemény mutatott be a vásáron. Érdekes és mindenképpen hiányérzetet okozó jelenség, hogy a hetvenes évek festészete, illetve az Iparterv-csoport munkái – Bak Imre, Hencze Tamás, Károlyi Zsigmond és Keserü Ilona kevés művének kivételével – jelenleg nem szervesülnek ebbe a folyamatba. Úgy tűnik, hogy a kortárs galériák egyelőre nem férnek hozzá ezekhez az alkotásokhoz, vagy nem szándékoznak foglalkozni a Blitz Galéria által a műtárgypiacon korábban már megforgatott anyaggal. 
A nemzetközi vásárokon évek óta kiállító budapesti galériák egy nívós külföldi art fair miliőjét teremtették meg, melyet az Art Market szervezői – egy neves hazai gyűjtőt idézve – külföldi galériák kiállításaival rontottak. Tudatos építkezés, átgondolt, következetes koncepciók jellemezték a legjobb standokat. Deák Erika a galéria művészeinek egy-egy kitűnő festményét mutatta be, az Inda a visszatekintés, az összegzés, az újrafelfedezés jegyében mini retrospektív tárlatokat rendezett. A Várfok több művészgenerációra fókuszáló, ezúttal az absztrakt művészetet és a fotót előtérbe helyező kiállításokkal volt jelen. A Viltin a közönséget naponta megújuló szólókiállításokkal lepte meg, melyeken öt művészének alkotásait prezentálta. Néhány kiemelkedően jó fiatal művész munkáival is találkozhattunk a vásáron, többek között Nemes Márton festményeivel Deák Erikánál, Ádám Anna különleges, vegyes technikájú fotómunkáival a Nessimnél, valamint Hunya Krisztina és Istvánkó Bea kurátori projektjével a Vontobel – Amadeus Művészeti Díj jóvoltából. 
Az Art Marketen látvány és minőség tekintetében a legegységesebbnek az Art Photo Budapest szekció bizonyult. A Millenáris D épületének földszintjét a korábbi években a lehető legnagyobb káosz, mélyen színvonal alatti kiállítások, megkérdőjelezhető résztvevők uralták, afféle „elfekvő” volt. Meghallgatva a kritikákat, a szervezők 2014-re egységes, átgondoltabb koncepció mentén az Art Market égisze alatt létrehozták az Art Photo Budapest nevű szekciót, amely idén a vásár egyik erőssége lett. A színvonalas szakmai válogatás nagyrészt a szlovén Photon Galériát vezető Dejan Sluga munkájának köszönhető. A galériatulajdonos az Art Market legkitartóbb külföldi résztvevője és egyben segítő kritikusa, aki ezúttal nem pusztán kiállítóként, de művészeti vezetőként kapcsolódott be a szekció szervezésébe. Az Art Photo Budapest kiállítói összetétele továbbra is kissé zavaros, hiszen magán- és non-profit galéria, művészeti szervezet, állami intézmény, magángyűjtemény és egyéb fotóprojektek egyaránt szerepeltek a válogatásban, de a kiállítások színvonala jobb lett, egyenletesebbé vált. Ígéretesen és nagy sikerrel debütált ebben a szekcióban két igen fiatal művészeti vállalkozás, a TOBE Gallery és az Everybody Needs Art, melyeket a közelmúltban mutattunk be a Műértőben. 
Az Art Market idén is arra törekedett, hogy a műkereskedelmi vásárt népszórakoztató művészeti fesztivállá transzformálja, követhetetlenül sok résztvevővel és nagy mennyiségű programmal, ezúttal a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál égisze alatt. A vásár kommunikációjában továbbra is csak a kulturális diplomácia szempontjából fontos külföldi galériák, illetve a politikusok és egyéb celebek, valamint a látogatók száma szerepelt. Ezen a falon egyetlen képzőművész, Nagy Kriszta kísérelte meg az áttörést. A Godot Galéria standján kiállított festményeire tömegek voltak kíváncsiak, így részben sikerült ellopnia a show-t. Képei szakmai fogadtatásán azonban sokat rontott, hogy néhány héttel korábban egy hetilap címlapinterjújában jelentősen leegyszerűsítette művészi intencióját.

(Megjelent a Műértő 2014. novemberi lapszámában)

Spengler Katalin