A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának gazdag gyűjteménye mintegy háromezer festményt számlál. Ennek nagyjából ?egyharmada szerepel az állandó kiállításon, de a raktárban őrzött darabok többsége is a szakmabeliek számára jól ismert, ?szakkönyvekben publikált és speciális időszaki kiállításokon bemutatott mű. Ritka tehát a gyűjteményben az olyan festmény, amely még soha, semmilyen alkalomból nem volt látható a nagyközönség számára. Nem sok esély van rá, hogy ezek közül valamelyiket egyszer csak remekműveknek kijáró fogadtatással vezetik be az elit társaságba, méghozzá a világ egyik legnagyobb presztízsű ?kiállítóhelyén. Most mégis ez történt az eddig leginkább csak leltári számán, 1084-esként emlegetett apró képpel, amelynek ?a londoni Royal Academy of Arts színpadán adatott meg a megkésett debütálás lehetősége. Mellette a feliraton pedig egy ?igazán jól csengő név virít: Luca Signorelli.

Az 1084-es

A Szépművészeti Múzeum anyagából válogató londoni kiállítás előkészítő fázisában a kurátor, David Ekserdjian aprólékos gonddal végigvizsgálta a múzeum gyűjteményeit. Kiapadhatatlan lelkesedéssel vetette bele magát az újabb és újabb csemegék felfedezésébe, és szinte gyermeki rajongással lubickolt a képek folyamában. Amikor a meggyötört állapotú 1084-eshez ért, eltöprengett. Egy ideig nézegette, forgatta, majd boldogan kijelentette: szerinte ez Signorelli műve.

A felismeréstől Ekserdjian jócskán fellelkesült, annak ellenére, hogy a kép kurátori
dossziéjának áttanulmányozásából hamar kiderült: nem ő az első, akinek ez eszébe jutott. A 15. századi itáliai művészet egyik legnagyobb szaktekintélye, Andrea De Marchi firenzei professzor ugyanis már 1993-ban úgy nyilatkozott, hogy az apró tábla Luca Signorelli késői műve, és ezt egy későbbi levelében is megerősítette. Akkor azonban ez a vélemény nem keltett különösebb izgalmat, De Marchi pedig mindmáig adós maradt a publikálásával...

A folytatás az Artmagazin weboldalán itt olvasható  >