Míg Robert Capa a 20. század világhírű krónikásává, egyik legismertebb és legjelentősebb fotográfusává vált, addig a legendás fényképészpáros másik fele, a társ, a partner, a barátnő, Capa híresen nagy szerelme, akivel szó szerint vállvetve végigexponálták az első médiaháborút Spanyolországban, Gerda Taro feledésbe merült. Ehhez az érthetetlen folyamathoz akarva vagy akaratlanul, de maga Capa is hozzájárult. Első fotóalbumát, az 1938-ban New Yorkban megjelent Death in the Makinget ugyan megható módon még Gerda Tarónak ajánlotta, azonban a kötetben a spanyol polgárháborúról publikált közös fotóanyag már Robert Capa-fotókként ment át a köztudatba. A közös márkajegy – „Reportage Capa & Taro” – alatt készült felvételekből, sőt az egyértelműen Taro által rögzített képekből az idők folyamán Capa-fotók váltak. A világ elfelejtette a „la pequena rubia”-t, a karizmatikus, ellenállhatatlan mosolyú, gyönyörű, vörösesszőke haját divatosan rövidre vágatva hordó sikeres fotóriporternőt, akiről legendák keringtek a spanyol polgárháborúban és akinek a fotói neves újságok címlapjain jelentek meg...
A folytatás elolvasható az Artmagazin weboldalán >
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
