A ritka és értékes tételek találnak jellemzően vevőre a műtárgypiac olyan, eddig eldugottabb szegmensében is, mint a papírrégiségek, az érmék vagy a bélyegek. Az online árverések jól mennek, a luxusáfa esetleges bevezetése viszont megdobhatja a jutalékokat - figyelmeztet a Darabanth árverezőház tulajdonosa.
A magyar aukciós piac rendszerváltás utáni történetének fókuszában a festmények állnak, de az utóbbi években ez a szegmens kevésbé szárnyal, más műfajokban viszont érdekes folyamatok zajlanak. A válság ráerősített a nemesfém tartalmú műtárgyak iránti keresletre, ezen belül az érmék iránt is nőtt az érdeklődés, de az idei első félévben emelkedés mutatkozott a papírrégiségek, a kéziratok, az antikvár könyvek területén is.

Darabanth Péter, a nevét viselő bélyegkereskedelmi és numizmatikai kft. tulajdonosa lapunknak elmondta: forgalmuk növekedése az elmúlt másfél évben lassult ugyan, de változatlanul felfelé mennek. A cég kilenc évvel ezelőtti indulásakor a papírrégiségekre koncentráltak, ezen a területen piacvezetők lettek Magyarországon, de Közép-Európában is megkerülhetetlenek. Ma már minden műfajra kiterjed a tevékenységük - a bútorok kivételével -, de a forgalom és a bevétel felét még mindig a bélyegek adják.

Az itthoni kereslet esetleges szűkülését ellensúlyozza a külföldiek erősödése, a Darabanth Srí Lankától Amerikáig sokfelé szállít, bár a legtöbb vevője közép-európai, illetve német, osztrák és holland. A nálunk egzotikusnak számító vevők olyan kuriózumokra vadásznak, amelyekről itt információhiány miatt nem tudunk semmit, de náluk jól lehet értékesíteni, Van például olyan Srí Lanka-i vásárló, aki indiai, illetve indiai vonatkozású magyar bélyegeket keres. A magyarok közül 2-3 ezer aktív gyűjtője van - eltűntek már azok a nyugdíjasok, akiknek volt havi 3 ezer forintjuk motívumsorozatokat, esetleg egy adott ország bélyegeit vásárolni. A hetvenes években a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének (Mabéosz) 280 ezer regisztrált tagja és hétemeletes székháza volt; az állami Magyar Filatélia mellett prosperált a feketepiac, a gyűjtők kiutaztak a szomszédos országokba értékesíteni a különlegesebb darabokat.

A Magyar Filatéliának köszönhető azonban, hogy Magyarország világhatalommá vált tömegbélyegben: kilós áruként hozták be külföldről a borítékokat, melyekről leáztatták a bélyegeket, majd visszavásárolták a "bündlit" (a bündli száz egyforma bélyeg összekötegelve). A bündlikből bélyegválogatásokat raktak össze, ezeket jó áron tudták értékesíteni. A bündli mint kereskedelmi egység ma is keresett, a Darabanth stabil forgalmát a tömegbélyeg adja (a ritka magyar tévnyomatokból évente 5-10 kerül csak kereskedelmi forgalomba).

A numizmatika is nemzetközi műfaj és rendkívül alkalmas trezorálásra, ami a szenvedély mellett a műkereskedelem alapmotívuma. A pénzérmék kis helyen elférnek, jól értékesíthetőek. Most a legkeresettebbek a több milliót érő XV-XVI. századi erdélyi aranytallérok - ezekből a Darabanth árveréseire négyet adtak be az elmúlt kilenc évben. A bankjegyek közül azok számítanak értékesnek, amelyeket kis példányszámban nyomtak és jó állapotúak.

A papírrégiség közönsége a nyelv miatt korlátozott, a hazai gyűjtők leginkább az aláírásokra és történelmi dokumentumokra vadásznak, a legértékesebb korszak az 1848-as szabadságharc és a Nyugat folyóirat időszaka. Az ár sok mindentől függ: egy 1848-as futott, azaz postabélyegzővel ellátott, kézbesített levél bélyeggel kétezer forintot ér, de ha például Kossuth aláírását tartalmazza, akkor nagyságrendeket ugrik felfelé az ára, amit még a levél témája is módosíthat. Az irodalmi kéziratoknak nagy a gyűjtőköre, a különleges antikvár könyvek rangja pedig vetekszik a festményekével - biztonságos a gyűjtésük, az irodalmi kánon kialakult, tudjuk, mi az értékes, nem hamisitják.

A Darabanth Kft. évente 24 online árverést tart, emellett két nemzetközinek nevezett aukciót, ahol az online mellett egyes bélyegtételeket a Béke Szálló különtermében visznek kalapács alá, honlapjukon pedig webshop is működik. Árveréseikre ezer és kétezer közötti látogatót regisztrálnak, a licitálók száma 5-10 ezer közt van évente. Aukcióik tíz napig tartanak, egyszerre 15 ezer tétellel - az elkelési arány az egyharmadtól ötven százalékig terjed -, és minden hónap elsején és 15-én zárulnak. A beadók így három héten belül pénzükhöz jutnak, jutalékuk a kikiáltási ártól függ: 20 százalékról indul, 500 ezer forint fölött már csak öt százalék. A vevői oldal jutaléka egységesen 19 százalék.

Jelenleg - teszi hozzá Darabanth Péter, aki attól tart, ha bevezetik a luxusáfát, az nagyon megemelheti a jutalékokat. Az általános helyzet pedig hasonló a festményekéhez: ami régen a közepes árkategóriába tartozott és viszonylag könnyedén el lehetett adni, arra ma csaknem lehetetlen vevőt találni - fogalmazott a szakember -, a ritka és érdekes darabok azonban nemcsak gazdára találnak, hanem várhatóan jobb áron is kelnek el.
A cikk eredeti megjelenése a napi.hu-n »
A Darabanth aukciós naptárát és katalógusait itt találja  »