Magyarország legrégebben működő vállalata, a BÁV Zrt. megkerülhetetlen szereplő a műtárgypiacon is. A 240 éves társaság mindig rugalmasan reagált mind a történelmi, mind a piaci korszakváltozásokra.
Augusztus 23-án ünnepelte alapításának 240. évfordulóját a BÁV Zrt. - a Mária Terézia kézjegyével ellátott bőrkötéses, királyi pecsétes, díszes alapítólevelet a mai napig őrzik a cég házi múzeumában (képünkön lent). Összeállításunk Magyarország legrégebbi, jogfolytonosan működő vállalatának műkereskedelmi tevékenységét tekinti át.
A második világháború előtt az árverések rendezése Magyarországon a Magyar Királyi Postatakarékpénztár monopóliuma volt, még az Ernst Múzeum is a tőle kért eseti engedélyek alapján rendezhetett művészeti aukciókat a harmincas-negyvenes években (a múzeum 1941 után a zsidótörvények következtében Almássy-Teleky Éva Műintézete néven működött). Nem volt könnyű a Postatakarékpénztár szakértőjévé válni: nemcsak megfelelő szaktudás kellett hozzá, hanem kaucióként letétbe kellett helyezni két kiló aranyat vagy értékének megfelelő összeget az esetleges tévedési kockázat fedezeteként.

Egy monopólium vége
A háború után, 1948 és 1957 között nem voltak Magyarországon művészeti árverések, 1957-től a Bizományi Áruház Vállalat mint a Postatakarék jogutóda rendezett évente kétszer művészeti aukciót. Bár az állami vállalat rendelkezett saját műtárgykereskedésekkel, üzletekkel is, az aukciós és az üzleti forgalmat szigorúan elkülönítették, saját tulajdonú műtárgyakat sosem árvereztek. Az aukciók terén 1990-ig monopolhelyzetben volt a BÁV, a rendszerváltást követően viszont gyorsan átalakult a piac, a műtárgyak árai ugrásszerű emelkedésnek indultak, több újonnan alapított galéria és árverezőház kezdte meg működését. A piac élénkülését mutatja, hogy 1992 novemberében Csók István Műteremsarok című képe a BÁV aukcióján elsőként lépte át az egymillió forintos leütési árat, ami akkor igazi szenzációnak számított Magyarországon.

A műtárgyvédelemtől az oktatásig
A BÁV Zrt. kiemelt feladatának tekinti segíteni a gyűjtőket abban, hogy ne vásároljanak hamis vagy bűncselekmény útján szerzett műtárgyakat, illetve segítse őket esetleg eltulajdonított javaik visszaszerzésében. E munkához ad szakmai segítséget a házi műtárgyleltárprogram: a ház becsüsei fotóval is ellátott dokumentációt készítenek a gyűjtőknek, ami megkönnyíti az azonosíthatóságot. E témában kiadvány megjelentetését is támogatta a cég. A gyakorlatilag folyamatosan végzett oktatási tevékenység kezdetben csak a BÁV saját belső munkatársainak szólt, később már a külsős érdeklődőknek is. 2013-ban már a 42. évfolyam végezte el a Becsüs Akadémia tanfolyamait. A kilenc hónapig tartó képzés keretében a gyakorlati oktatást múzeumi szakemberek mellett több évtizedes gyakorlattal rendelkező becsüsök tartják. Jelenleg műtárgy, festmény, ékszer és bútor-szőnyeg szakirányokon folyik a képzés, hagyományos és intenzív tanfolyami formában. A cég az eredményes vizsgát tett hallgatók közül is folyamatosan biztosítja szakembergárdája utánpótlását.

A cikk folytatódik a napi.hu-n »