Radikálisan megváltoztathatja a magyar aukciós piacot a Virág Judit Galéria őszi újítása: áttérnek a becsértékes árverezésre, ami a nemzetközi gyakorlatban jóval elterjedtebb, mint a Magyarországon ma szokásos kikiáltásos rendszer. A lépéssel az átláthatóságot kívánják növelni, ami egyszerre erősítheti a vásárlói bizalmat és a beadók védelmét.

"Tisztában vagyunk vele, hogy az új rendszer bevezetése körül lehetnek bonyodalmak, míg a közönség és a piaci szereplők megszokják, de úgy érezzük, elérkezett e lépés ideje" - így jelentette be Virág Judit, hogy idei október 16-i árverésüktől kezdve áttérnek a külföldön szokásos becsértékes árverezésre.
A "miért éppen most?" kérdésre több választ is adott a galériatulajdonos. A magyar műtárgypiac mögött megújulása óta is 20 év tapasztalata áll, minden festő minden korszakából szerepeltek már művek árveréseken, némelyik többször is. A legtöbb művész életműve beárazódott, megvannak azok az adatok, amelyek alapján a becsérték meghatározható. A  magyar műkincspiacot is érintő válság hatására az elmúlt három évben nem kerültek - és mostanában valószínűleg nem is kerülnek - az aukciós piacra olyan kiemelkedő kvalitású, különleges provenienciával rendelkező, több tíz millió forintra vagy akár százmillióra becsülhető főművek, amelyeknek a felértékelése nehézségekbe ütközhetne.
A becsértéket nemhiába használja az angolszász világ: közzététele egyszerre védi a vásárló és a beadók érdekeit. Analógiás rendszer, abból indul ki, ami a piacon történik, arra szolgál, hogy stabilizálódjanak az árak. A Virág Judit Galéria meggyőződése szerint tiszta, átlátható helyzetet teremt az aukciós piacon - ez a legfontosabb üzenet, így kívánják a műkereskedelem kiszámíthatóságát javítani és a vásárlói bizalmat erősíteni.
Az új rendszer a beadói oldalt is védi. Az utóbbi években nemcsak a kikiáltási árak csökkentek, de a leütési árak is alatta maradtak a válság előtti szintnek, így érthető, hogy a potenciális beadók nem szeretnének kockáztatni a bizonytalanabb piacon, és nem akarják áron alul eladni a tulajdonukban levő műveket. Erre nyújt megoldást a nemzetközi árverezőházak gyakorlatában ismert limitár alkalmazása: a Virág Judit Galéria indokolt esetben és reális összeg erejéig, a tulajdonos kérésére, limitárakat fog elfogadni, mindig az induló ár és az alsó becsérték között. Ha a licitálásnál nem érik el a limitet, az árverező bejelenti, hogy a tétel nem kelt el. Virág Judit reményei szerint ez véget vet a piacon keringő pletykáknak és legendáknak, pontosan lehet majd tudni, mit adtak el és mit nem. Ahol nincs limitár, ott természetesen becsérték alatt is hozzá lehet jutni egy -egy képhez.

Mivel a módszer idehaza még nem megszokott, első alkalommal viszonylag tág becsértékeket határoznak meg és a katalógusban közzéteszik az induló árat is - a későbbiekben viszont csak a becsértéket szerepeltetik. A limitár azonban a beadó és az árverezőház külön megállapodásának eredménye, azt a katalógusban nem dokumentálják; csak magán az árverésen derül majd ki, hogy volt ilyen ár, de a konkrét szintje akkor sem.
A Virág Judit Galéria elkötelezett az újítás mellett - nem egyszeri kísérletnek szánják a becsértékes árverést, és bíznak abban, egyre több árverezőház lép majd erre az útra. Októberi árverésükön mindenesetre a szokottnál kevesebb kortárs művet indítanak, mivel ezek piacán egyelőre nehezebb a becsérték meghatározása.

Jankó Judit

Mi az a becsérték?
Egy tárgy, dolog forgalmi értékének meghatározása, az az összeg, amiért adott piaci viszonyok között különösebb nehézség nélkül értékesíthető - így szól a becsérték szabályos meghatározása. Az erre alapuló árverésnek nincsenek hagyományai Magyarországon: a háború előtt a Postatakarékpénztár árverésein kikiáltási áras rendszerrel dolgoztak, ezt folytatta a BÁV, majd az ő gyakorlatát követve a rendszerváltás környékén induló magán-árverezőházak is. Mindez nem jelenti azt, hogy nem voltak már kísérletek a becsértékes árverezésre, a Nagyházi Galéria például 2005-ben egy teljes szezont vitt becsértékes rendszerben. Akkor Nagyházi Csaba azt mondta, hogy azért hagyta abba, mert nem csatlakozott hozzá senki, és mind a sajtó, mind a közönség részéről értetlenkedéssel és kritikával találkozott. Most azt nyilatkozta lapunk megkeresésére, hogy bár annak idején belefáradt az egyedüli kísérletezésbe - és volt néhány kínos eset is, amikor árverés közben a közönség nem értette a limitár fogalmát -, változatlanul a jelenleginél jobb rendszernek tartja a becsértékes árverést. Az átláthatóság és a pontosabb tájékoztatás mellett a galéria értékítéletét is jobban kifejezésre lehet vele juttatni és a szakemberek is több visszajelzéshez jutnak. Most, ha nem kel el egy kép, elképzelhető, hogy egy licitlépcsővel lejjebb lett volna rá érdeklődő. Nagyházi annak idején megnézte a nyugat-európai statisztikákat, azok szerint az árak 80 százaléka beletrafált a becsértékbe. Úgy véli, azt hibázták el hat évvel ezelőtt, hogy nem fordítottak elég időt az ismeretterjesztésre, nem volt türelmük kivárni, míg érthetővé és megszokottá válik a becsérték fogalma és előnye a piaci szereplők számára. (Egyéb okokból se lenne érdektelen szerinte egy aukciós kódex kidolgozása, ami tisztázza az eltéréseket, de egyben láthatóvá teszi az előnyöket.) A maga részéről bármikor kész áttérni a becsértékekre - tette hozzá Nagyházi Csaba -, időszerűnek tartja a bevezetését és üdvözli a Virág Judit Galéria kezdeményezését. "A becsértékes árverést én nagyon jónak, átláthatónak tartom - mondta el lapunknak Polgár Árpád, a Polgár Galéria és Aukciósház tulajdonosa. A világon ez elterjedtebb módszer, nem véletlen, hogy a Sotheby's és a Christie's is ezt követi. Mi voltunk az elsők Magyarországon, akik megpróbálkoztunk vele, még pályafutásom elején. 1995-ben kezdtünk el árverezni, és 1997 táján 2-3 becsértékes árverést tartottunk, de a magyar közönség akkor még nem volt rá nyitott, megszokták a korábban meghonosított kikiáltási áras árveréseket, talán nem is értették a becsérték előnyeit. De talán mára már érett annyira a piac, hogy jobban fogadják - a Virág Judit Galéria árverése lesz a próba. Kiváncsi vagyok és talán egy kicsit féltékeny is, hogy ezt most ők vezetik be, de ha visszaigazolást nyer, elképzelhető, hogy mi is áttérünk rá."

A 121 legszebb Mednyánszky
A Virág Judit Galéria folytatja " A 121 legszebb..." kiállítássorozatát. Ezúttal az általuk - hangsúlyozottan szubjektíven - legszebbnek tartott Mednyánszky-festményeket mutatják be a galéria falain és egy exkluzív albumban, ahol a képeket korabeli sajtókritikák, valamint Mednyánszky személyes, eddig publikálatlan naplójegyzetei kísérik. A művek a Magyar Nemzeti Galériából, a Szlovák Nemzeti Galériából, magyarországi közintézményekből és jelentős magángyűjteményekből érkeznek a Falk Miksa utcába.

fórum: gabore, 2011. szeptember 20., kedd 13:21
Csak a pontosság kedvéért szeretném megjegyezni, hogy a Kieselbach Galéria 2010 óta becsáras rendszerben rendezi jótékonysági kortárs árveréseit a Bátor Tábor Alapítvány javára. A teljes aukciós működésre vonatkozóan pedig 2009-től kommunikálja folyamatosan a galéria angolszász rendszerre való áttérést. A Világgazdaságban 2009. szeptember 29-én megjelent cikkében Takács Gábor a következőt írta:...'A tervek szerint a Kieselbach következő árverése ... újítást fog hozni abból a szempontból, hogy bevezetik a külföldi gyakorlatban jól bevált becsár-rendszert. Ennek lényege, hogy a katalógusban nem a kikiáltási érték szerepel, hanem egy értéksáv, a licit pedig rendszerint az alsó sávhatár felénél indult. A tulajdonos rendszerint ennél magasabb limitárat határoz meg, és annak eléréséig az aukciósház tartja az ajánlatokat - tehát átláthatóbbá válik az aukció lefolyása és eredménye. Mind a becsérték, mind a limitáras licitkövetés meghonosításával próbálkoztak már hazai aukciósházak, de kevés sikerrel. Kieselbach Tamás szerint az új rendszer bevezetésének két feltétele van: egyrészt meg kell változnia a jelenlegi negatív piaci hangulatnak mind idehaza, mind világszinten; másfelől pedig a hazai gyűjtői, vásárlói közönhséget fel kell készíteni arra, mit jelent a gyakorlatban a becsérték-rendszer. ...'Üdvözöljük a Virág Judit Galéria döntését, hogy áttér az angolszász rendszerre. A Kieselbach Galéria, ahogy eddig többször jelezte, az idei árverést már az új szisztémában fogja lebonyolítani.