Ha a Virág Judit Galéria téli árverést tart, akkor esik a hó - ez már nem is hagyomány, hanem szinte szabály. A múlt szombati zord időjárás sem okozott fennakadást az aukcióban - hasonlóan az egy évvel ezelőtt történtekhez -, hamar látszott, hogy rendesen megy a licit, megerősítve, hogy végre felszálló ágba került a műkereskedelmi élet. A felfelé menést szó szerint kell érteni, nem fent van, hanem felfelé megy. A ház tavasszal 370 milliós forgalmat, ősszel 300 millió körülit produkált, most a téli árverés összesített leütése 436 millió forint lett. Mindent összevéve tehát bőven meglett idén az egymilliárd forint fölötti összesített leütés - más kérdés, hogy a 2007-es csúcsévben a téli aukció egymaga hozott 1,3 milliárd forintot Virág Juditnál.

A mai időkhöz mérten azonban nincs ok panaszra: lement már az árverés harmada, mire egy tételt visszaküldtek, az egész estén összesen 13 tárgyra nem volt licitáló, a 188 tételből 88-nak a leütési ára meghaladta az egymilliót. Rögtön az elején nagy licitharcok bontakoztak ki, ez is jót tett az estének. Vörös Géza esti Budapestet ábrázoló gouache képének 180 ezres kezdő ára például 1,3 millióig emelkedett, ugyaneddig futott 260 ezres indításról Francois Gall (Gáll Ferenc) kávéházi jelenete, de Márffynak egy kertről készült akvarellje is 850 ezer forintig jutott 180 ezres kezdésről.

Az este legdrágább képe Derkovits Halászok című 1929-es vászna lett 28 millió forintért. Aba-Novák Vilmos Rómában festett Dudása kezdő árát 10 millióval meghaladva, 24 millióért cserélt gazdát. Vaszary János jól befogadható képei mindig keresettek, most 1928-as strandjelenetéért 20 milliót, női portréjáért 16 millió forintot adtak.

Basilides Barna Ádám és Éva című főműve 18 millióért kelt el, ellenben Patkó Károly Niobéja 12 millióért a visszamaradt tételek közé került.

Scheiber Hugó egy időben nagy sztár volt a műkereskedelemben, aztán sokan óvakodtak tőle, mert nagymértékben hamisították, de most több különleges képéért is megküzdöttek a vevők. A Bohóc című gouache ára 750 ezerről emelkedett 3,2 millióra, az olajjal festett kisméretű cseresznyés csendéleté 280 ezerről 850 ezerre, a papíralapú Parkbanért pedig 3,8 milliót adtak.

Csernus Tibor filmművészeket ábrázoló képe 11 millió, gyümölcscsendélete 7,5 millió forintos árat ért el, jelezve, hogy Csernus már teljesen beágyazódott és beárazódott a magyar művészeti életbe. Sándorfi István 1976-os Entre Elles című munkájáért is megadták az 5 és fél millió forintot.

Schönberger Armand vászna, az Asztalnál duplázott a 10 milliós leütéssel, 1931-es kávéházi jelenetéért pedig furcsa küzdelem folyt, rendkívüli licitekkel, majdhogynem százezrenként haladva érte el végül is a 14,1 milliós leütési árat.

Mednyánszky nyírfái 13 milliót hoztak, Kádár Béla macskás aktja 8 millió, Perlrott vörös hajú nőt ábrázoló portréja 6,5 milliót ért ezen az árverésen.

A végére is maradt három remek kép: Csinszka 1924-es portréja Márffytól 6,5 millió, Molnár József balatoni képe 6 millió, Ligeti tájképe 12 millió forint lett. Ez egy olyan aukció volt, amire kifelé menet azt mondhatták a jelenlévők: jól ment.