Aligha születnek rekordok a Virág Judit Galéria őszi árverésén, de talán nem is baj, ha a műkereskedelem szereplői - és a szaksajtó - abbahagyják a rekordok hajszolását. A kilencvenes években a nemzetközi porondról még főleg az jutott el hozzánk, hogy éppen milyen felfoghatatlanul sokért kelt el egy Van Gogh, egy Picasso vagy egy Monet; aztán itthon is következett a felfutás, szezonról szezonra egyre növekvő leütésekkel és azzal a vággyal, hogy a magyar festészet árai egyre közelebb kerülnek a külföldiéhez, mi több, nálunk is bekövetkezik a kortársak árrobbanása.

Aztán a globális gazdasági válsággal a kijózanodás is megérkezett. Virág Judit válasza a kor kihívására nagyon korrekt: egységes, vállalható anyaggal lép a közönség elé a Kongresszusi Központban október 18-án, a szokottnál kevesebb, 157 tétellel, nyomottabb kikiáltási árakkal. Nincs sztárkép, nincs csinnadratta, de "a hajó megy". Képeket, művészetet venni nem hiábavaló befektetés válság idején sem, ha valaki megengedheti magának - sugallják most a szakértők -, és tíz-tizenöt év sikerszériája után bele kell hogy férjen némi lejtmenet is.

A katalógus kétféle címlappal jelent meg, az egyik Réth Alfréd, a magyar kubistaként Párizsban elhíresült festő 1925-ös, Párizsi fűszerkereskedés című remek festménye. A katalógus szerint minden fűszeres álma, hogy megfessék az üzletét - lehet, hogy így van, mindenesetre akinek ez a kép az álma, az 10 millió forinttól licitálhat rá. A másik címlapkép Szőnyi István tájképe, a Zebegényi részlet, a különlegesen derűs festmény kikiáltási ára 8 és fél millió forint.

Sokféle stílus, irányzat és festő szerepel az anyagban és több műkereskedelmileg érdeklődésre számot tartható kép. Magyarul, ez az aukció nemcsak azoknak szól, akik komoly gyűjtői tapasztalattal rendelkeznek, hanem azoknak is, akik esetleg - megörülve az alacsonyabb kezdő áraknak - erre a területre hoznák a pénzüket. Vannak konzervatívabb darabok, mint Lotz Károly Zene című képe 7 millióért, Ziffer Sándor Nagybányai hegyekje ugyanennyiért, Czigány Dezső virágcsendélete 6 millióért. Van kicsit modernebb is: Kmetty harmincas évekbeli gyümölcscsendélete 6 millió, Aba-Novák cirkuszi képe 1934-ből 8 és fél millió. Vannak nagy nevek: Rippl-Rónaitól egy Zorka-pasztell 5 millió, Vaszarytól az 1922 körüli Vadászat 12 millió forint. Vannak alternatívabb művészek, az 5 és fél millióra tartott Gyárvárossal szereplő Csernus Tibortól egészen a nyolcvanas évek avantgárdjáig - Nyári Istvántól az Önarckép Zuzuval 1,4 millió, Udo Kier portréja 1,1 millió, a tavaly elhunyt El Kazovszkij drámai Nagy szirénjének kezdő ára 1,2 millió forint.

Több Tóth Menyhért-mű is kalapács alá kerül, a legmagasabbról, 1,2 millióról a Szobrászművész című, papírra festett olajkép indul. Lehetne tovább sorolni a neveket, szinte minden megtalálható az anyagban, amit az elmúlt években díjazott a piac - meglátjuk, jelen helyzetben mi történik.