Az előzetes program és az aukciós naptár hét árverést jelzett az október 15. és november 13. közötti időszakra, de ezek közül az Országház Antikváriumé -- a kiküldött katalógus ellenére -- elmaradt, a cég értesítése szerint technikai okok miatt. Színre lépett az Ex Libris, az Antiquarium Hungaricum, a Krisztina, a Szőnyi Antikváriuma, a vidékiek közül pedig a triászból ismét két résztvevőre váltott szegedi együttes, a Dekameron és a Könyvmoly Antikvárium, valamint az Árverés 90 Bt.

   Az előző aukcióihoz képest csalódást okozott az Ex Libris Antikvárium október 27-i kínálata, ráadásul sztártételük -- Bogár Ferenc Episcopalis Dioecesis Jaurinensis című (Győr, 1821) hét rézmetszetű, kétoldalas határszínezett térképből álló, a győri egyházmegyét bemutató atlasza a hozzá tartozó repertóriummal (Győr, 1821) --beragadt 200 ezer forinton. A Kassák Lajos szerkesztette MA (1916--1925) tíz évfolyama 1971-ben jelent meg hasonmás kiadásban, és nem kis meglepetésre 28 ezerről 65 ezer forintot is megért valakinek. Baktay Ervin (1890--1963) eredetileg festőművésznek készült, Hollósy Simonnál tanult Münchenben. Az I. világháború után kezdte orientalista tanulmányait, 1926 és 1929 között bejárta Indiát, számos népet és kultúrát megismert. A debreceni egyetemen 1933-ban avatták bölcsészdoktorrá, 1948 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum igazgató-helyettese volt. Művei iránt az aukciókon mindig nagy az érdeklődés, itt sem volt másképp. Az India. India múltja és jelene, vallásai, népélete, városai, tájai és műalkotásai (Budapest, 1932) kétkötetes, dedikált példánya 10 ezerről 17 ezer, az Indiai éveim (Budapest, 1938) szintén kétkötetes dedikált műve pedig 6500-ról 15 ezer forintért kelt el. Móricz Zsigmond Erdély című történelmi regénytrilógiáját (Budapest, 1935) Bresztovszky Edének, a Népszava munkatársának dedikálta, és 18 ezerről meglepően jó áron, 24 ezer forintért lehetett hozzájutni. Kelendősége miatt az utóbbi években egyre több példány kerül kalapács alá a Felszeghy--Rátvay--Petrichevich--Ambrózy szerkesztette A rendjelek és kitüntetések történelmünkben című (Budapest, 1943) kötetből, de itt, meglepetésre, csak egy vételi megbízó pályázott rá, és 60 ezer forintos kikiáltási árán el is vitte. Hamvas Béla (1897--1968) író, filozófus, esztéta Anthologia humana. 5000 év bölcsessége című (Budapest, 1946) kötete 3 ezerről indulva rekordáron, 14 ezer forintért cserélt gazdát.

  Az Antiquarium Hungaricum november 4-i árverésének anyaga nemcsak milliós, de még százezres leütéseket sem ígért. Erdélyi Indali Péter Egészen új szerkezetű ABC, vagyis vezérkönyv az olvasni tanításban és tanulásban című (Pest, 1854) kötete már megjelenésekor nagy siker volt, 1852 és 1860 között nyolc kiadást ért meg egymás után. Az aukción is értékelték: 6 ezerről 28 ezer forintig küzdöttek érte. Benedek Elek az első igazi magyar gyermekkönyvnek nevezte Bezerédj Amália (1804--1837) művét, Flóri könyvét; az első magyar nyelvű, kottás-verses óvodai könyv 1836-ban Pesten jelent meg először. A magyar óvodapedagógia egyik úttörője ezt a művet saját kislányának és a birtokán élő jobbágyok gyermekeinek írta. Korai halála miatt további írásait férje adta ki, másik fontos munkájával, a Földesi estvékkel (Buda, 1840) együtt. Ez alkalommal az 1900-ban megjelent „Flóri” 15. kiadása 6 ezerről 19 ezer forintig vitte. Az árverés legsikeresebb darabjai az 1848--1849-es ponyvák lettek. Ezekből a verses röpiratokból értesülhetett mindenki a friss politikai és harci eseményekről. Általában nyolc oldalba sűrítették a leírásokat, mert ez a terjedelem olcsóvá tette a kiadványokat. A győztes császáriak 1849 őszén, egyik első rendeletükben köteleztek mindenkit az ilyen sajtótermékek beszolgáltatására, ezeket azonnal meg is semmisítették. Akiknél mégis találtak belőlük, azok súlyos büntetésre számíthattak, így alig maradt fenn példányuk. Ezúttal összesen 18 ponyva került kalapács alá, egységesen 5 ezer forintos indulóárral, és 30-tól 55 ezer forintig terjedő leütések váltották egymást. Ízelítőül néhány cím a kínálatból: Napi események a’ Rácz és Szerb lázadás idejében. 1848. Első közlés (Debrecen, 1848) -- 44 ezer, Radó Imre: Új-Vidék szomorúsága junius 28-kán 1848. (Pest, 1848) -- 46 ezer, Verseczi és Szent- Tamási ütközet le-irása. 1848. -- Honvéd dal. (Debrecen, 1848) -- 48 ezer, Radó Imre: Országgyűlési határozat a’ katonaság kiállítása iránt, 1848. -- Lenkei százada P.S. (Debrecen, 1848). A monogram Petőfi Sándort rejti, a vers 1848. augusztus 20-án jelent meg először a Nép Barátjában, és ez lett a blokk leütési rekordere 55 ezer forinttal.

   Előző számunkban prognosztizáltuk, hogy időpontütközésekre lehet számítani az év vége felé. Az első már be is következett. A Krisztina Antikvárium, illetve a szegedi Dekameron és Könyvmoly egyaránt november 6-án lépett színre, így mindkét helyszínen vételi megbízások és telefonos licitálók sokasága lassította az árverést. A Krisztina Antikvárium 530 tételes kínálatát a már megszokott fénykép- és plakátblokk is gazdagította -- váltakozó sikerrel. A kalandos sorsú reneszánsz polihisztorok közé tartozó Ulisse Aldrovandi (1522--1605) bolognai nemesi családba született. Többek között orvostudománnyal, botanikával és zoológiával foglalkozott, és tanított is szülővárosának egyetemén. Nevéhez fűződik az egyik legelső természettudományos gyűjtemény -- múzeum -- létrehozása, valamint a bolognai botanikus kert megalapítása. Ritkaságnak számító művei közül kettő is kalapács alá került ezen az aukción. A rovarokat bemutató De animalibus insectis libri septem (Frankfurt, 1623) -- hozzákötve a szerző két további műve, az „egyéb vértelen” állatokról: De reliquis animalibus exanguibus (Frankfurt, 1623), valamint a halakról és a cetekről szóló: De piscibus et de cetis liber (Frankfurt, 1623) -- 220 ezerről 280 ezer, az Ornithologiae három kötete (Frankfurt, 1610) 500 ezerről 550 ezer forinttal lett az árverés két legértékesebb tétele. Boncza Berta, vagyis Csinszka aláírt és dedikált versei (Budapest, 1931) mostanában gyakran feltűnnek az árveréseken, az itteni példányért 16 ezerről 55 ezer forintot adtak. A képeslapok szárnyalását még a papírrégiségeket aukcionáló cégek is megirigyelhették volna. „A magyar szovjetköztársaság forradalmi kormányzótanácsa” tagjainak -- többek között Kun Béla, Landler Jenő, Vágó József, Károlyi Mihály -- képes levelezőlapjai (összesen 13 darab) 16 ezerről 44 ezer forintot értek, míg a Tungsram 22 reklámképeslapja 28 ezerről 55 ezer forintig jutott. Az utóbbi sorozatot -- élve elővételi jogával -- az Országos Széchényi Könyvtár vásárolta meg. A legtöbbet a magyar aranycsapat tagjainak aláírása érte képes levelezőlapon, a gyűjtők 8 ezertől egészen 60 ezer forintig küzdöttek érte. Itt is felbukkant az Ex Libris után egy kötet a Felszeghy--Rátvay--Pertichevich--Ambrózy-féle A rendjelek és kitüntetések történelmünkben című (Budapest, 1943), a katalógusokban ritkának (?) nevezett kötetből, méghozzá igazi versengést kiváltva, amely 48 ezerről 75 ezer forintig tartott.

   Szűknek bizonyult a Magyar Tudományos Akadémia szegedi központjának díszterme a Dekameron és a Könyvmoly antikvárium árverésén -- többen állva licitáltak, köztük a későn érkező pestiek. Indulásként az 1848- és 1849-diki magyar szabadságharcz vértanúinak emlékkönyve (Pest, 1873) kelt el 80 ezerről 85 ezer forintért; ezt követően a szervezők 19 kötet aukcionálásával emlékeztek meg Bálint Sándor (1904--1980) halálának 30 évfordulójáról. A kiváló néprajztudós, művészettörténész, egyetemi tanár, a történelemtudományok kandidátusa tudományos munkásságát mintegy félezer közlemény, tanulmány és számos könyv fémjelzi. A bőséges kínálatból -- nem kis meglepetésre -- A szegedi paprika (Budapest, 1962) című kötete érte a legtöbbet: a hosszú licitverseny 6 ezertől 32 ezer forintig tartott. Ugyanezen a napon Budapesten, a Krisztinánál 55 ezret adtak Csinszka aláírt, dedikált verseskötetéért, míg ezen az aukción egy Antonio Widmarnak dedikált példányt 12 ezerről már 18 ezer forintért el lehetett vinni. A gasztronómiai blokkból Czifrai István Magyar nemzeti szakács könyvének hatodik kiadása (Pesten, 1840) 36 ezerről csupán 60 ezerig vitte -- ugyanezért tavasszal a Központinál 100 ezer forintot adtak. Hercz Rafael Rezsőné Szakácskönyv vallásos izraeliták számára (Budapest, 1899) csak 12 ezerről indult, de ez is eljutott egészen 60 ezer forintig. A Szakáts Mesterségnek Könyvetskéje 1785-ös nagyszombati kiadását viszont 120 ezerről csak 200 ezer forintért lehetett megvenni -- ugyanennyit ért a Studio tavalyi aukcióján is. Az árverés rekordleütését a törökellenes háborúk történetét összefoglaló munka két kötete érte el: Christoph Boethius Ruhm-belorberter und Triumph-leuchtender Kriegs-Helm című (Nürnberg, 1686) műve 250 ezerről 350 ezer forintig jutott.

   Az előző katalógusok átböngészése nélkül is nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az eddigi legsikeresebb árverését rendezte a Szőnyi Antikváriuma november 13-án. A 12 százezer feletti, az ugyanannyi kétszázezret meghaladó és a két ötszázezer feletti leütésből csak tallózni tudunk, de az év végi összesítőben még visszatérünk erre az aukcióra. Esterházy Pál Trophaeum nobilissimae ac antiquissimae domus Estorianae című (Bécs, 1700) műve az Esterházyak családtörténete. A tételért erősen hiányos állapota ellenére 200 ezertől 320 ezer forintig licitáltak. Csapó József (1734--1799) orvos Németországban és Svájcban tanult, 1759-ben szerezte orvosi diplomáját, majd 32 éven át volt Debrecen város főorvosa. A gyűjtők körében botanikai műve, az Új füves és virágos kert (Pozsony, 1775) a legismertebb, itt viszont a legritkábbat aukcionálták. Az Orvosló könyvetske, melly betegeskedő szegény sorsú ember számára és hasznára készült (Pozsony és Pest, 1791) 45 ezerről indult és százezer forintra verték fel az árát. A Vereby Soma szerkesztette Honpolgárok könyvének ezúttal árverésre bocsátott kilenc évfolyama (Pest--Budapest, 1866--1874) 85 portrélitográfiát tartalmaz. A kor neves közéleti személyeinek, politikusainak, köztisztviselőinek, főnemeseinek arcképeihez Barabás Miklós készítette az eredeti rajzokat. A 240 ezres indulóár után a nap leghosszabb licitversenye következett, amely egészen 550 ezer forintig tartott. A Vasárnapi Újság szerkesztője, Nagy Miklós állította össze a Magyarország képekben. Honismertető album című (Pest, 1870) művet. A számos egész oldalas táblával és szövegközti fametszetekkel rendkívül gazdagon illusztrált kötet ritka helytörténeti munkának számít, szerkesztőjének a kor legnagyobb neveit sikerült megnyernie. A szerzők között található többek között Jókai Mór, Arany János, Szász Károly, Ipolyi Arnold, Fényes Elek és Kriza János, az illusztrátorok között pedig Székely Bertalan, Jankó János és Keleti Gusztáv is ott volt. Az albumért 90 ezerről 140 ezer forintig licitáltak -- jó vétel volt. Az aukció sztártételeként az 1590-ben nyomtatott híres Vizsolyi Biblia egy restaurálásra szoruló, hiányos példánya indult. Az 1200 számozott levélből 240 hiányzott, és több sérült lap is gyengítette az állagát. Mindezek ellenére sokaknak alacsonynak tűnt az 1,8 millió forintos kikiáltási ár, de nem lett igazuk, mert a ritka kötet ennyiért éppen gazdára talált.

 

Horváth Dezső