Virág Judit Galerie und Auktionhaus

(7) Tavaszi aukció

Szén, akvarell, pasztell, aranyfesték, papír, vászonon, 110x76 cm
Jelezve jobbra lent: Zichy M. Paris 1875

Kiállítva:
-Zichy Mihály gyűjteményes kiállítása, Kunstverein, Bécs, 1878.
-Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1981. 165 sz.

Reprodukálva:
-Válogatás magyar magángyűjteményekből, p. 253.

A festő

Zichy Mihály, a magyar festészet egyik rendhagyó alakja, már pályája kezdetén eljegyezte magát a romantikával, amelyhez aztán jó félévszázadon keresztül hű maradt. Marastoni Jakab pesti iskolájában kezdte tanulmányait, majd Bécsben, F. G. Waldmüllernél folytatta. 1846-ban Koporsólezárás, 1847-ben Mentőcsónak című képeivel keltett feltűnést a bécsi és a budapesti kiállításokon. 1847 végén Szentpétervárra költözött, 1859-74 között a cár udvari festője volt. 1875-től öt éven át Párizsban élt, 1880-ban Magyarországon, Bécsben és Velencében dolgozott majd 1881-ben rövid kaukázusi tartózkodás után visszaköltözött Szentpétervárra.

Zichy Mihály párizsi évei

1874 tavaszán Zichy lemondott a cári udvarban ellátott megbízatásáról és rövid magyarországi tartózkodás után Párizsba költözött. Bár ajánlóleveleket nem vitt magával neve nem volt ismeretlen a francia kritikusok előtt: Téophile Gautier már 1858-as oroszországi utazása idején felfigyelt a magyar festőre és hosszú tanulmányt írt róla. (Magyarul Rózsaffy Dezső fordításában olvasható. Bp. 1927.) Ezt utóbb bevette a Voyage en Russie című kötetbe, amely Zichy párizsi tartózkodásának kezdetén újra megjelent. Párizsban Zichy rendkívül széles baráti körrel rendelkezett. Tagja volt a Mirliton (Cercle de l'Union artistique) néven emlegetett művészegyesületnek, neves francia írókkal és kritikusokkal állt kapcsolatban, orosz, lengyel, cseh és belga művészekkel barátkozott, és nem utolsó sorban ő volt a párizsi Magyar Egylet elnöke és lelke.
Berkovits Ilona, művészetének legalaposabb ismerője azt írja erről az időszakról: Zichy Párizsban eltöltött néhány éve művészetének legdrámaibb s talán legegzaltáltabb korszakát is jelenti. (Berkovits: 102.) Ekkor festette életművének olyan kiemelkedő értékű darabjait, mint az Ábránd a festékes láda fölött, az Autodafé, és Démon fegyverei, amelyek, hitet téve az emberi méltóság mellett, egyetemes lázadásra buzdítottak, és mind Párizsban, mind Budapesten megosztották a kritikusok és művészetkedvelők táborát.

Zichy utazásai 1874-75-ben - Új hatások festészete alakulásában

1874 őszén, nem sokkal Párizsba érkezése után Zichy Angliába utazott, ahol részt vett a trónörökös skóciai vadászatain. A wales-i herceg, aki már korábban is vendégül látta Zichyt, meghívja, hogy telepedjen le Angliába és figyelmébe ajánl több angol festőt. Noha a monográfusok egyetértenek abban, hogy Zichy mellőzte az ajánlott festők meglátogatását, egyes 1875-ben készült munkáin többek között éppenAz apród-on - érzékelhető az angol historizmus hatása.
A következő évben Zichy nagyobb európai körutat tett, és hosszabban időzött Belgiumban is. Itt ismerte meg Antoine Wiertz szuggesztív erejű festészetét és figyelt fel arra a sajátos technikára, mely, mint írja valamiféle átmenet a közönséges akvarell és az olajfestés között (Zichy levele Tolsztoj grófnéhoz, közli Berkovits, p.106.). Párizsi éveiben a legtöbb, úgynevezett akvarellje ezzel a vegyes technikával készült.

Az apród

Feltehetően a skóciai vadászatokat ábrázoló sorozat egyik darabja lehet. Különleges értéket ad a műnek a preraffaelita művészet hatására utaló dekoratív háttér. Mint szignója is jelzi, a mű 1875-ben készült és elképzelhető, hogy szerepelt a Mirliton valamelyik tárlatán. Bizonyosan tudjuk viszont, hogy egyike volt az 1878-as, Bécsben, a Kunstverein által rendezett gyűjteményes Zichy-tárlaton bemutatott daraboknak. Ez a kiállítás 1878 február-április között volt nyitva és komoly sikerrel zárult, mind művészi mind anyagi téren. Itt kelt el Az apród is, 600 forintért, ami akkor elég jó árnak számított.
A sokáig ismeretlen helyen őrzött kép nem sokkal az 1981-es kiállítás előtt került elő. Azóta a Zichy-életmű egyikismert és jelentős darabja.

(o. u.)