Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

[Budapest], 1932, k. n. (Gyarmati Ferenc Könyvnyomdája, Bp.), 41 p. + [6] p.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Ülj asztalomhoz. Versek. Írta: Zelk Zoltán.
Az előlap előtti lapon a szerző, Zelk Zoltán tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Vas Istvánnak nagy szeretettel, Zelk Zoltán".
A dedikáció címzettje, Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.) kétszeres Kossuth-, háromszoros József Attila- és egyszeres Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, Szántó Piroska festőművész férje. Kassák Lajos lapjának "a Dokumentum"-nak munkatársa, a bécsi Kereskedelmi Intézet tanulója. Írásai, fordításai a "Független Szemle", a "Nyugat", a "Válasz" lapjain jelentek meg. A második világháború alatt munkaszolgálatos. 1946-ban a Révai Kiadó lektora, 1956-1971 között az Európa Könyvkiadó lektora. Műfordításait a leleményesség és a szöveghűség egyaránt jellemzi.
Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta Gyarmati Ferenc Könyvnyomdája, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány a könyvtesttől teljesen elvált, sérült, hiányos címfedéllel, hátlappal és két lappal, hiányzó könyvgerinccel, a tartalomjegyzék oldalain ceruzás jelöléssel, restaurálás előtti állapotban.
A kötet szerzője, Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és kétszeres Kossuth-díjas költő, prózaíró, a Nyugat második nemzedékének a tagja. Első verseskötetét 1930-ban adták ki Csuklódon kibuggyan a vér címmel, melyről Radnóti Miklós írt elismerő kritikát. Később József Attilával is személyes ismertségbe került. A második világháború kitörését követően Ukrajnába került munkaszolgálatosként, de sikerült átvészelnie a munkaszolgálatos éveket. A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt. A valódi helyzetet nem ismerve írt hangzatos költeményeket Sztálin és Rákosi Mátyás dicsőítésére. Gyermeklapot is indított Kisdobos címmel (1952–1956), amelyben saját gyermekversei is megjelentek. Ekkor már tisztában volt a kommunizmus fonákságaival és az 1956-os forradalom lelkes és őszinte híve lett. 1963-ban jelent meg a Tűzből mentett hegedű című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával (Sirály). 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az "Élet és Irodalomban", 1965–1967 között a "Tükör" közölte rendszeresen az írásait."