2025. Oct. 22., Wednesday
Katalogpräsentation

Honterus Antiquaritat
Könyv árverés

13-12-2003 10:30

 
354.
tétel

WILLIS, THOMAS De Anima Brutorum, Quae Hominis Vitalis ac Sensitiva est, Exercitationes Dua.

WILLIS, THOMAS De Anima Brutorum, Quae Hominis Vitalis ac Sensitiva est, Exercitationes Dua.

Prior Physiologica Ejusdem Naturam, partes Potentias & Affectiones tradit; Altera Pathologica Morbos qui ipsam, & fedem ejus Primariam, nempe Cerebrum & Nervosum Genus afficiunt, explicat eorumque Therapeias instituit, cum...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

354. Artikel
WILLIS, THOMAS De Anima Brutorum, Quae Hominis Vitalis ac Sensitiva est, Exercitationes Dua.
Prior Physiologica Ejusdem Naturam, partes Potentias & Affectiones tradit; Altera Pathologica Morbos qui ipsam, & fedem ejus Primariam, nempe Cerebrum & Nervosum Genus afficiunt, explicat eorumque Therapeias instituit, cum Figuris Aneis. Amsterdam, 1674. Joann. Somer. 24 sztl. lev., 552. p., 10 sztl. lev., benne 7 kihajtható rézm. t. (12-rét.), 1 t. hiányzik (kitépve). Thomas Willis (1621–1675) angol orvos, századának egyik legnagyobb tudósa, tanulmányait teológiával kezdte, de Cromwell erőszakos anglikán-ellenes politikája miatt korán áttért a medicinára. Oxfordban praktizált és az egyetemen a természetfilozófia tanára volt, 1666-tól Londonban gyakorlóorvos. Némileg Paracelsus vitalizmusát és Sylvius chemiatriáját követte, de szemléletét egyéni módon építette rá óriási tapasztalati anyagára. A klinikumot összekapcsolta a bonctannal és a fiziológiával. Elsősorban az idegrendszerrel foglalkozott, több anatómiai képletet írt le (acessorius, circulus arteriosus, stb.), kísérletet tett az idegműködés magyarázatára és a psychés jelenségek cerebrális lokalizálására. Ezen művében kifejti, hogy az embernek tulajdonképpen kettős lelke van: „rationalis” és „animalis”, utóbbi az öntudatlan, vitális és érzékelő funkciók hajtóereje. Művei számos kiadásban forogtak közkézen, halála után összegyűjtve is megjelentek (Opera omnia, 1676). Jelen árverésünkön szerplő példány a mű 4. (2. amszterdami) kiadása. A kötet lapjai helyenként foltosak. Korabeli egészpergamen kötésben, helyenként kissé foltos.