2025. Oct. 02., Thursday
Katalogpräsentation

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 18. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, grafika

25-09-2022 20:00

 
431.
tétel

Whitman, Walt: Ének magamról (Avantgard borító megtartásával bekötött példány.)

Whitman, Walt: Ének magamról (Avantgard borító megtartásával bekötött példány.)

Wien (Bécs), 1921, Bán-Verlag, 68 p. + [4] p. Első magyar nyelvű kiadás. Falanx Könyvtár. No.: 1. sz.Ének magamról. Írta: Walt Whitman. Amerikai eredetiből fordította és az előszót írta: Gáspár Endre.Előszóval és korabeli kiadói...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

431. Artikel
Whitman, Walt: Ének magamról (Avantgard borító megtartásával bekötött példány.)
Wien (Bécs), 1921, Bán-Verlag, 68 p. + [4] p.
Első magyar nyelvű kiadás. Falanx Könyvtár. No.: 1. sz.
Ének magamról. Írta: Walt Whitman. Amerikai eredetiből fordította és az előszót írta: Gáspár Endre.
Előszóval és korabeli kiadói könyvhirdetésekkel kiegészített kiadás. A címlap hátoldalán és a bevett helyeken tulajdonosi bélyegzés, néhol számjelzés látható.
Könyvkötői ragasztott kemény papírkötésben lévő példány filctollal írt jelzettel ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, az előlapon bélyegzéssel, az eredeti, feliratos, színes, javított, kiadói címfedél megtartásával, könyvrestaurátor által részben konzervált belívekkel, néhány oldalon ceruzás aláhúzással és jelöléssel, hiánytalan állapotban. A címfedél felőli előzéklapon ceruzával beírt jelzet, a hátlap belső oldalán dátumbélyegzés látható.
A szerző, Walt Whitman (West Hills, 1819. május 31. – Camden, 1892. március 26.) amerikai költő, prózaíró és publicista. A 19. század egyik legjelentősebb írójának tartották. Kezdetben tanító és könyvnyomdász volt, később számos New York-i lap munkatársaként tevékenykedett. 1855-ben adta ki első kötetét, a Fűszálakat, mely tizenkét szabadverset tartalmazott. A polgárháború idején kórházi ápolóként dolgozott, az ott szerzett tapasztalatait a Feljegyzések a háborúról prózai kötetében és a Dobpergés c. versciklusában írta meg.
Északamerikai író, longislandi farmerfajta ez a kolosszális erejű, roppant távlatokat áttekintő költő, aki 1819-ben született, 1892-ben halt meg és jó néhány évtized után is frissen, hatalmas lenyűgöző erővel, mint a legmodernebb költő lépett át a mába. Életében szemlélője volt, hogy a szűz amerikai talajon miképpen sarjad ki egy modern kulturális élet és költeményeiben is ez a hatalmas pezsdülő erő dübörög. A legegyenletesebb és legmegértőbb szemlélője az élet rohanásának, aki elv és szempontok nélkül úgy néz bele a világegyetembe bátor szemével, mint csecsemő, aki előtt nincsenek csodák, mert a csoda maga a végtelen hullámzású élet. Erről zengi himnuszait és az ujjongó, szélesen hömpölygő sorokban kolosszális karjaival átöleli az egész világot. Magát énekli és magával együtt az embert, primitív, bátor szavakkal odakiáltja a Világnak, hogy én vagyok a mindenség. Természet és kultúra, szenvedés és öröm mind a világegyetem végtelen rezgései és ennek a nagysága zeng ki írásaiból. A bécsi „Falanx-könyvtár" kiadásában jelent meg Walt Whitman „Ének magamról" című könyve, amely a nagy költőnek egyik legjellegzetesebb műve, aki ötven esztendővel tudott olyan modern lenni, olyan mindent áttekintő magasságba emelkedni, ahová még a mai emberiség is szédülve néz föl..." - írta a szerzőről és a műről a Népszava c. lap (1922. január 28./50. évfolyam/23. szám)."