Virág Judit Galerie und Auktionhaus

Herbstliche Auktion

Tempera, vászon, 48,5x81,5 cm
Jelezve balra lent: Vaszary J.

Vaszary egyetlen állami megizatása

Vaszary János életművének egyetlen állami megbízatása a honi művészet történetének megíratlanfejezete. A mester 1928-ban Magyarország kultuszminiszterétől, Klebersberg Kunótól kapottmegbízatást. A felkérés a tihanyi Élettani Intézet pannóinak elkészítésére szólt. Bár a nagyméretűalkotás munkálatai már az 1930-as évek elején befejeződtek, a korabeli sajtó szinte egyáltalán nememlékezik meg a mű elkészültéről.
Ezt a feladatot az utókor művészettörténeti kutatása sem végezte el. A szakma mentségére szól, hogyaz eredeti mű az 1960-as évek végén a Magyar Tudományos Akadémiára való átszállítást követően eltűntaz intézmény útvesztőiben.
Az egyedülálló vállalkozás körüli csend már csak azért is érthetetlen, mert ez a mű a festő egyiklegelőremutatóbb alkotása. A Vízalatti világ címet viselő pannóhoz – ugyanakkor egy jólkörülhatárolható műtárgycsoport is társítható az életműben.


A vízalatti világ és a tengerparton

Vaszary minden bizonnyal még a felkérés évében munkához látott. Az 1928-ban készült alkotásai közöttugyanis megjelenik egy addig szokatlan komponálási mód. Ebben az évben több középtengelyesenszimmetrikus alkotást készít. E séma megjelenik az Élettani Intézet számára készült vázlatokon(Balatoni halászat, 1928, Vízalatti világ, 1928, Háló-vontatók vízalatti világgal, 1928) valamint aParkban (1928) és a Tengerparton című festményen is. Figyelemre méltó, hogy ezek a képek statikus,közép-pontos felépítést mutatnak. A Vaszaryra jellemző dinamikus térszerkesztés (a térmélységillúziójának merész rövidülésekkel, képkivágatokkal, átlós komponálással történő érzékeltetése)helyett, itt a kép alapproblémáját az elő- és háttér ellentétbe állítása adja. Eltérő módon kezeli aképfelületet is.
A festmény háttérmotívumait a lehető legegyszerűbb eszközökkel modellálja. Az előtér túláradó szín-és gesztus-hálója pedig alig artikulált motívumegyüttest képez. A burjánzás és tobzódás láthatóanfontosabb Vaszary számára, mint a motívum egyértelmű rajzolata.
A Tengerparton című kép az életmű azon darabjai közé tartozik, melyekben Vaszary a legmesszebbremerészkedik a látványtól. Ebben a tárgyegyüttesben a színek és gesztusok önálló életre kelnek ésmegszabadulnak az ábrázolt motívumok determináltságából.


Vaszary szenzualizmusa

Vaszary vidám, életörömtől sugárzó alkotásai az 1920-as évek végén komoly visszatetszést keltenek agazdasági válság peremén billegő Magyarországon. Komolytalansággal, rosszízű nemtörődömséggelvádolják amúgy is szaporodó ellenlábasai. Barátai viszont épp e vitalitásában látják a követendőpéldát. Utóbbiak közül talán Rabinovszky Máriusz figyelt fel leginkább Vaszary festészetének pozitívértékeire: életimádatára, indivíduumának vidám temperamentumára: „Ma: sokértelmű szó, kinekkinekmást, kinek vihar, kinek szikla, kinek sötétség, kinek derű ... Vaszary Má-ja: nem a realitások, nema kemény tények kora, de nagyszerű fenséges színház. Vaszary új Pán, szomjas szem, mely mindentmagába szív, ami életigenlő ... Vaszary Má-ja: mozgalmas ezerarcú lét, melybe fölényes úri akarattalvágja bele önegyéniségét a művész.”

Kaszás Gábor