Virág Judit Galerie und Auktionhaus

Frühlingsauktion

Olaj, vászon, 47x62 cm
Jelezve jobbra lent: Vaszary J.

REPRODUKÁLVA:
-Petrovics Elek - Kárpáti Aurél: Vaszary. Budapest, 1941., 72. oldal
-Vaszary János (1867-1939) gyűjteményes kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest,2007. október 18. – 2008. február 10., 285.

A pálya végén

Az Akt a tengerparton című mű festése Vaszary János életpályájának utolsó szakaszára esett. Az idős Vaszary ekkorra valóban és a szó minden értelmében mester: több generáció tanára, számos művészegyesület elnöke, köztiszteletben álló személyiség, és cseppet sem mellékesen, a franciás igazodású, expresszív kolorizmus, az École de Paris legjelentősebb hazai festője. Vaszary egész életén át tartó mediterráneum-rajongása az 1930-as évek elejétől rendszeres kielégülést talált: az idős festő a teleket Budán, a tavasz és a nyár egy részét pedig Olaszországban töltötte. Rimini, Alessio, Rapallo vagy Taormina azonban nemcsak a tengerparti pihenés, de az élménygyűjtés és a munka színhelyei is voltak, mint azt számos, nyaralásai idején készült rajza, pasztell- és olaj-képe tanúsítja.


Tenger, nők, napernyők

A tengerparti társaság, a fürdőzők és a csíkos napernyős strand már az 1920-as évek közepétől műveinek állandó motívuma, és utolsó, halálakor még befejezetlen képén, az alessio-i emlékeit megörökítő Fehér hajó (1939. MNG) című strandképen is feltűnnek.
A tengerparti ihletettségű művek az életmű korábbi szakaszaiból ismert Balaton-képekkel mutatnak tematikus és kompozícionális rokonságot. A másik, képünk szempontjából döntő tematikus vonulatot Vaszary érett aktábrázolásai jelentik (Akt a műteremben, Modell). Ezek közös jellemzője a meztelen női test és a környezet, a tárgyak között fennálló bizarr és olykor frivol feszültség - képünk láttán is felmerül a kérdés: mit keres a piros tűsarok a tengerparti homokon?


Színfestészet és üres képsík

Vaszary 1925-ös párizsi útjához kötődő és érett műveit meghatározó stílus-fordulata képünkről is leolvasható: tiszta színfestés, üres képsík, minimálisra redukált színek, a vízfestékszerűen, sok oldószerrel felvitt olajfesték a vászonalapot látni engedő laza sávjai. És még valami, ami ezeknél sokkal ritkább: titán fehérrel felül-festett fehér színek, sokféle fehér egymás mellett és egymást részben átfedve. A test modellálását segítő, a cipő és a drapéria erős színeit fokozó fehér sávok és a festésből kihagyott vászon színtelen felületei Vaszary Tengerparton (1938 körül, magántulajdon) című olajfestményéhez hasonlóan fogják keretbe a képet. A nem valóságos színek (fekete, fehér) és a nagyon is valóságosak kettősségére épülő kép Vaszary egyik, a „tömören megfogalmazott hatások azonnali közbelépését, felfokozott erejét” sürgető ars poeticájának az illusztrációja is lehetne (Vaszary, 1930, 6.).


Párhuzamok

Képünk sokban rokon Vaszary két 1930-as évek végi strandképével a Labdázók a tengerparton című képpel, és a Vaszary hátulnézetből festett csoportképeinek típusát példázó Tengerparton cíművel. A Labdázók című festményen a baloldali képteret a vászon magasságában kitöltő alakjai és képtér tagolása, a Tengerparton címűn szélesvásznú filmeket idéző fehér kerete és kiüresített képsíkja szinte megegyezik képünkével.
Az Akt a tengerparton ez utóbbi egy alakra redukált újrafogalmazásának tekinthető.

Berecz Ágnes