Honterus Antiquaritat

75. Bücherauktion

Tartalom: Megkapta levelét és sürgönyét, de el kellett utaznia, s így csak most válaszol. Közli, hogy a Columbiai Egyesült Államoktól megkapta a koncessziót, s számít Franciaország és Anglia támogatására is. Felkéri a címzettet, hogy alapító tagként vegyen részt a testület munkájában. „…ezen nagy eszme keresztülviteléhez járuló tagok egyszer s mindenkorra 10 ezer frank fizetésére kötelezik magukat, ezt azért írom meg, hogy láthassa Nagyméltóságod, mibe kerülhet, ha tökéletes győzelem nem koronázná a technikai commissio [műszaki bizottmány] munkálatát, de ha, amint hiszem, hogy a csatorna létesítése lehetséges, akkor nemcsak hogy semmi áldozatban nem kerül Kegyelmes uramnak, de még a dicsőséghez anyagi haszon is fog járulni.” Ferdinand Lesseps megígérte, hogy ha a bizottmány bebizonyítja a csatornaépítés technikai lehetőségét, ő maga fogja előteremteni a munkálatokra a pénzt.
A levél írója a bajai születésű Türr István (1825-1908), 1842-ben állt katonának, 1849. január 19-én átáll piemonti csapatokhoz, majd magyar légiót szervezett. Részt vett a badeni forradalomban, majd az angol hadsereg ezredeseként a krími háborúban. 1859-ben Garibaldi alpesi vadászainak soraiban megsebesült. 1860-ban csatlakozott Garibaldi szicíliai expedíciójához. Nápoly elfoglalása után Garibaldi kinevezte a város katonai és politikai kormányzójává, majd a piemonti hadsereg altábornagya lett. 1867 után hazatért, élete utolsó évtizedeiben a békemozgalmak egyik legaktívabb tagja volt. Részt vett a Korinthoszi-csatorna tervezésében és építésében.
1876-ban a Szuezi-csatorna sikeres megépítése után a franciák nemzetközi társaságot („La Société internationale du Canal interocéanique” Nemzetközi Óceánközi Csatorna-társaság) hoztak létre a panamai földszoros csatornaterveinek kidolgozására és kivitelezésére. A testület elnöke Türr lett. Két évvel később meggyőzték a kolumbiai kormányt, hogy engedélyezze a földszoros átvágását. A munkálatok azonban a költségek alultervezése, a terepviszonyok nehézségei, az építőket tizedelő trópusi betegségek miatt kudarcba fulladtak; ekkor vált fogalommá a „panamázás.” 1885-ben a munkálatok közel tíz évre abbamaradtak, s csak 1894-ben kezdődtek újra. A csatorna csak 1914-re készült el.
Kelt: [Párizs], 1876. augusztus 4.
Hotel Chatham, Paris fejléces levélpapíron.