Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
3. Grafikai Online árverés

23x18,6 cm.
Rézkarc, papír.
J.j.l.: Szőnyi István, J. a rézkarcon alul: Csináltam magamról anno 1920 novemberében: az első karcom. Jóbarátaimnak adom emlékül: Szőnyi István.

Szőnyi István (1894 – 1960)
Tanulmányait Ferenczy Károly mellett kezdte, majd a háború után Réti Istvánnál folytatta. Olajfestményei mellett az életmű számtalan grafikát is tartalmáz. 1920-ban rendezte első kollektív kiállítását az Ernst Múzeumban. Kiállításának átütő sikere volt, a Szinyei Társaság tagjává választotta és nagydíjjal tüntette ki. 1924-ben rendezte második gyűjteményes kiállítását.
Korai műveiben az expresszív drámaiságot és atmoszferikus plein air festés egységét kereste. E műveivel igen erősen hatott kortársaira, számosan indultak az ő nyomdokán. A húszas évek végén Zebegényben telepedett le, a nagybányai tradíció továbbfejlesztéséből alakította ki sajátos művészi formanyelvét, amelyet a napfényjárta színek, lágy tónusok és passzív, meditatív líra jellemeznek. E stílusa a két világháború közti ún. posztnagybányai festőstílus jellegzetes terméke. Humánus szemlélete, lírai érzékenysége révén a kor egyik legharmonikusabb életművét alkotta meg. A harmincas évek végén barátaival, Bernáth Auréllal, Berény Róberttel megalapította az ún. Gresham baráti asztaltársaságot. 1938-tól kezdve haláláig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Számos fiatal művész követte sajátos stílusát. Zebegényben volt műtermében emlékmúzeumot rendeztek be.
Forrás: Képzőművészet Magyarországon - Fine Arts in Hungary (hung-art.hu)