Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1895-1898, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság,, CCCLII p. + [4] p. + 6611 p. + [268] t., ill. + 10 térk. + 83 mell.
A Magyar Nemzet Története. I-X. kötet (egységes külön díszkötetekben). Teljes kötetsor. Szerkeszti: Szilágyi Sándor.

I. kötet. Magyarország a királyság megalapításáig. Írták: Fröhlich Róbert, Ruzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik.
Második (változatlan) kiadás. Vaszary Kolos bevezetésével. Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 7 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 3 színes térképpel és 33 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás. A kötetből hiányzik két képtábla (Attila lakomája. /CCCXIX. p./, Áldozat Hadúrnak. /60. p./), valamint az egyik képtábla kétszer lett a könyvbe kötve (A szlávok hódolása Árpád előtt. Munkácsy Mihály "Honfoglalás" czimü tört. festményének utolsó vázlata után aquarellben festette Neogrády Antal. /118. p. helyett a címlap előtt található/). A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1895, 15 p. + [1] p. + CCCLII p. + 335 p. + [33] t., ill. + 3 térk. + 7 mell. (fakszimile)
II. kötet. Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301). Írta: Marczali Henrik.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 10 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 31 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás. A címlap utáni lapon tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1896, 706 p. + [31] t., ill. + 1 térk. + 10 mell. (fakszimile)
III. kötet. Az Anjou ház és örökösei (1301-1439). Írták: Pór Antal és Schönherr Gyula.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 4 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 34 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás. A kötetből hiányzik két képtábla (Mária királynő kettős pecsétje. /360. p./, Ozorai Pípó. /508. p.) és egy fakszimile melléklet (A Szent-György-vitézek rendjének szabályai 1326 április 24-éről. /138. p./). A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1895, 667 p. + [1] p. + [34] t., ill. + 1 térk. + 4 mell. (fakszimile)
IV. kötet. A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526). Írta: Fraknói Vilmos.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 15 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 23 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás. A kötetből hiányzik öt képtábla (Mátyás király. XVI. századi festménye a bécsi udvari műtörténelmi múzeum ú. n. ambrasi arczképgyűjteményben. /címkép/, V. László és nagybátyja Cillei Ulrik. /123. p./, Hunyadi László búcsuja. /163. p./, V. László követei leánynézőben VII. Károly franczia király udvaránál. /165. p./, Mátyás király legyőzi a tornában Holubárt a cseh lovagot. /322. p./). A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1896, 694 p. + [1] p. + [23] t., ill. + 1 térk. + 15 mell. (fakszimile)
V. kötet. Magyarország három részre oszlásának története (1526-1608). Írta: Acsády Ignácz.
A M. Tud. Akadémia által a Bük László-alapból 1000 forinttal jutalmazott munka. Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 5 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 34 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás. A kötetből hiányzik egy képtábla (Az 1567-iki tordai országgyűlés kimondja a vallásszabadságot. /352. p./). A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1897, 680 p. + [34] t., ill. + 1 térk. + 5 mell. (fakszimile)
VI. kötet. Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Írta: Angyal Dávid.
A társadalmi és műveltségi állapotokról szóló függeléket írta: Dr. Dézsi Lajos. Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 2 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 32 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás. A kötetből hiányzik három képtábla (Pázmány Péter és kora. /címkép/, Anchoram Iactam Secundet. /281. p./, Bethlen Gábor és kora. /410. p./). A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1898, 600 p. + [32] t., ill. + 1 térk. + 2 mell. (fakszimile)
VII. kötet. Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711). Írta: Acsády Ignácz.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 6 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 2 színes térképpel és 34 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás. A kötetből hiányzik öt képtábla (Thököly Imre bucsúja haldokló atyjától és menekülése. /271. p./, Zrinyi és Frangepán a siralomházban. /282. p./, Eleonóra Magdolna. /356. p./, A párkányi ütközet 1683 október 9-ikén. /425. p./, Budavár bevétele 1686-ban. /453. p./). A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1898, 715 p. + [1] p. + [34] t. + 2 térk. + 6 mell. (fakszimile)
VIII. kötet. Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Kongressusig (1711-1815). Írta: Marczali Henrik.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 9 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel és 30 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás. A kötetből hiányzik egy képtábla (Amagyar szellemi élet vezéralakjai a század elején. /600. p./). A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1898, 625 p. + [30] t., ill. + 9 mell. (fakszimile)
IX. kötet. A nemzeti államalkotás kora (1815-1847). Írta: Ballagi Géza.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 11 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel és 23 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás. A kötetből hiányzik négy képtábla (I. Ferencz. /10. p./, A Magyar Tudományos Akadémia jelképe. /229. p./, Deák Ferencz. /539. p./, A lánczhid. /673. p./). A címlap utáni lapon tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1897, 724 p. + [23] t., ill. + 11 mell. (fakszimile)
X. kötet. A modern Magyarország (1848-1896). Írták: Márki Sándor és Beksics Gusztáv.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 14 hártyapapírral védett részben fakszimile melléklettel és 24 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált, valamint Jókai Mór utószavával kiegészített kiadás. A kötetből hiányzik kilenc képtábla (Az új korszak vezéralakjai. /42. p./, Az 1848-iki országgyűlés megnyitása. /107. p./, Deák Ferencz. /649. p./, I. Ferencz József 1867-ben.. /653. p./, Erzsébet királyné 1867-ben. /653. p./, Gróf Andrássy Gyula. /668. p./, Az 1867-iki magyar ministerium. /665. p./, Rudolf trónörökös. /755. p./, Kossuth Lajos. /757. p./). A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt számjelzés látható.
Bp., 1898, XII p. + 865 p. + [24] t., ill. + 14 mell. (részben fakszimile)

Előszóval, képjegyzékkel, néhol a szövegben közölt kézirat- és oklevélhasonmások olvasásával, sajtóhibák jegyzékével, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Kiadta és nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapesten. Néhány kép nem a képjegyzékben feltüntetett sorrendben lett a könyvekbe kötve.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő kötetek aranyozott, színes feliratos, dombornyomott díszítéssel (címerpajzsok, Szent Korona) és aranyozott motívumokkal ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, aranyozott illusztrációval ellátott, kötetjelzéses könyvgerinccel, filctollal feliratozott, ragasztott címkével ellátott előzéklapokkal (címfedél felől), néhol kissé foltos belívekkel, dombornyomott díszítéssel (címerpajzsok, Szent Korona) és aranyozott motívumokkal ellátott hátlappal. A mellékletek és a hártyapapírok néhol kissé sérültek, valamint néhány hártyapapír hiányzik a kötetből. Az IV. kötetben néhol tollal készített jelölés és aláhúzás található.
A magyar történelmet bemutató exkluzív kötetsor szerkesztője, Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) történész, szakíró, az MTA rendes tagja. 1841-1844 között bölcseleti és jogi tanfolyamot folytatott. Az utolsó évben a felsőbb szintaktikai és a retorikai (4. és 5.) osztályokban a német nyelv tanításával is megbízták. Ez idő alatt tanult meg franciául. A kolozsvári királyi törvénytáblán Hartzói Gálfalvi Imre ítélőmester írnoka, majd a Királyi Főkormányszéki írnoka és hivatali gyakornoka, később tiszteletbeli hites jegyző, főkormányszéki fogalmazógyakornok. A 1848-as márciusi események alatt a Forradalmi Élelmezési Osztály nemzetőre, kolozsvári, majd pesti újságíró, a "Pesti Hírlap" és "Életképek" meghatározó munkatársa. A szabadságharc bukása után visszatér Pestre és minden idejét irodalmi munkásságának szenteli. "Magyar Emléklapok" címmel (1850) folyóiratot alapított, hogy így maga körül koncentrálja a szétszórt írói erőket. Az év első felében hat füzet jelent meg belőle, aztán Szilágyi maga adta ki ezt a folyóiratot, de csak az első füzet jelenhetett meg, mert a példányok nagy részét a rendőrség elkobozta s a vállalatot azonnali hatállyal betiltotta. Ennek folytatása volt a "Magyar Írók Füzetei", melyet szintén Szilágyi adott ki és szerkesztett 1850 második felében, ebből is csak négy füzet jelent meg, mert ezt is betiltották. (Ez a négy füzet "Magyar Írók Albuma" címmel külön is megjelent). Később a "Pesti Röpívek" és a "Pesti Ívek" c. próbálkozás is hasonló sorsra jutott. A kecskeméti Református Kollégium matematika tanára, később a Nagykőrösi Egyháztanács hívta meg a földrajzi és történeti tanszékre. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium titkára, a Ludovika Akadémia történelem tanára, a "Századok" c. történelmi folyóirat szerkesztője, a "Történelmi Tár" c. negyedéves folyóirat útnak indítója, a "Magyar Történelmi Életrajzok" c. történelmi kiadványsorozat életre hívója. A Magyar Nemzet Története c. átfogó, illusztrált, igényes, tíz kötetes magyar történelmi kiadványsorozat szerkesztője (1895-98). Kiváló érdeme, hogy buzdításával, irányításával és vezetésével egész történeti iskolát alapított (Károlyi Árpád, Thallóczy Lajos, Fejérpataky László, Szádeczky-Kardoss Lajos, Acsády Ignác stb.).