Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Pesten, 1831, Füskúti Landerer Nyomtató Intézet, [8] p. + XL p. + [41]-539 p. + [5] p.
Első kiadás. Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba 's előítélet eligazítására. Írta: Gróf Széchenyi István.
Mottóval, Jó akaróimhoz c. szerzői bevezetéssel, részletes tartalomjegyzékkel, tudnivalóval, "Az egész munka veleje" c. szerzői összefoglalóval, előszóval, végszóval és "jelentéssel" kiegészített kiadás. A hátlap felőli előzéklapon bélyegzés és ceruzás bejegyzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, kopott könyvgerinccel, néhány foltos lappal, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Gróf Sárvár-Felsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) magyar arisztokrata, politikus, titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”. Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hízelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.” Eszméi, hatása és gyakorlati tevékenysége által a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb, legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika területén végrehajtott reformok fűződnek. Eszméit tartalmazó rendkívüli hatású könyvei, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában. A "Világ" Széchenyi egyik legjelentősebb műve. Megírásának kiváltó oka a Hitelre válaszul megjelent Taglalat című munka volt Dessewffy Józseftől. Talán a kortársak sem számítottak a Hitel hatalmas forradalmára. Egyetlen év alatt három magyar és német kiadást ért meg, lassan a birodalom minden zugába eljutott, sőt Széchenyi megbízása szerint Angliába is ki akarta küldeni lefordított példányát. Hamarosan két táborra szakadtak az olvasók: a támogatókra és a bírálókra.

A kötet első kiadását Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia története c. munkájában jegyzi (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 180.p) s a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 763. tételszám alatt.""