2025. szept. 16., kedd
Online aukció

Mike és Portobello Aukciósház
101. aukció (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, festmény, műtárgy, numizmatika, egyéb gyűjtemények)

2020. 07. 06. hétfő 14:00 - 2020. 07. 19. vasárnap 16:00

 
907.
tétel

Szabó Dezső: Napló és elbeszélések. Első kiadás.

Szabó Dezső: Napló és elbeszélések. Első kiadás.

Napló és elbeszélések. Gyoma, 1918, Kner Izidor. 252 l. Egy levél kijár. Korabeli bordázott gerincű félbőr-kötésben. Szabó Dezső az 1910-es években Lőcsén tanított. Az 1910-es tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció
907. tétel
Szabó Dezső: Napló és elbeszélések. Első kiadás.
Napló és elbeszélések. Gyoma, 1918, Kner Izidor. 252 l. Egy levél kijár. Korabeli bordázott gerincű félbőr-kötésben. Szabó Dezső az 1910-es években Lőcsén tanított. Az 1910-es tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg. 1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidóság tevékenységének tulajdonította. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Első kiadás.