Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 11. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1943, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadása (Hungária Nyomda Rt., Bp.) 64 p. + [4] p., ill.
A szerző és az illusztrátor által aláírt, limitált, védőborítós példány. Első, számozott kiadás. Tizenkét vers - tizenkét rajz. Írta: Szabó Lőrinc. Illusztrálta: Szalay Lajos.
A címlap hátoldalán a szerző, Szabó Lőrinc, és az illusztrátor, Szalay Lajos tollal beírt aláírása olvasható.
Készült ezer, számozott példányban, a költő és a rajzolóművész aláírásával." Ez a 101. számú példány.
A szerző előszavával, Szalay Lajos tizenkét, fekete-fehér, felirat nélküli, egész oldalas, szuggesztív illusztrációjával és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített verseskötet. Nyomtatta a Hungária Nyomda Rt. Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, szürke kiadói előzéklapokkal, hiánytalan, megkímélt, megőrzött, gyűjtői állapotban, feliratos, illusztrációval ellátott, hátlapon a kiadó feltüntetésével, enyhén elszíneződött kiadói borítófedélben, jó állapotú, papírkarton, kiadói védődobozban.
A kötet szerzője, Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Iskoláit Balassagyarmaton és Debrecenben végezte. 1918-ban besorozták és hadiérettségit tett. A Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karára iratkozott be, de tanulmányait nem fejezte be. Első versei a Nyugat 1920. júniusi számában jelentek meg. Ekkorra már járatos volt a legújabb európai költészetben, Babits mellett – és talán ellenében is – Stefan George költészetét tartotta példaképének és vitatkozva-tájékozott volt a századelőtől kifejlődő avantgárd mozgalmakban. Első kötete, az 1922-ben megjelent Föld, Erdő, Isten ritka elismerést váltott ki. Még külalakját is külön méltatta a Nyugat: hiszen a híres Kner kiadó és nyomda egyik legszebb kiállítású kiadványa volt. Költőileg is szerencsésnek mondható csillagállás alatt indult: egy történelmi katasztrófa sújtotta környezetben poétikailag érvényesen tudta egyszerre megéreztetni az emberi kiszolgáltatottságot, a fiatal ember pánerotizmusát, és a létezés rendjében való tájékozódást. Görög, latin, német, francia műfordításai is jelentősek.
Az illusztrátor, Szalay Lajos (Őrmező, 1909. február 26. – Miskolc, 1995. április 1.) magyar grafikus, a 20. századi magyar rajzművészet megújítója. „Szalay Lajost úgy tartjuk nyilván, mint az új magyar grafika újjászülőjét” - írja róla Beke László. Művészetét világszerte elismerték, Pablo Picasso szerint „Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz." Tarnabodon és Miskolcon gyermekeskedett, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1946-ban Párizsba utazott, innen rövidesen Argentínába emigrált, a Tucumáni Egyetemen, majd a Buenos Aires-i Képzőművészeti Főiskolán tanított. Grafikusként hamar nagy hírnévre tett szert, több rajzalbuma is megjelent és azt írták róla, hogy az argentin rajzművészetnek két korszaka van: a Szalay előtti és a Szalay utáni. 1960-ban családjával együtt az USA-ba költözött. Itt készült a világhírű Genezis című albuma. Első hazai önálló kiállítása 1972-ben volt. Ezután hazalátogatásai sűrűsödni kezdtek, gyakran töltött hosszabb-rövidebb időt Budapesten és Miskolcon. A Szalay-házaspár 1988-ban végleg haza költözött. A miskolci Petró-Ház önálló kiállítóhelyet biztosított a művész munkái számára. 1993-ban Miskolc díszpolgára lett."