| Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika |
| Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján december 3. és 10. között lehet megtekinteni. |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2020-12-13/13-online-arveres |
341. Artikel
Schweitzer József/Szilágyi Mihály: A tolna megyei zsidók története 1867-ig
Budapest, 1982, Magyar Izraeliták Országos Képviseletének kiadása (Franklin Nyomda , Bp.) 373 p. + 6 t.: ill.
Első kiadás. Magyarországi Zsidó Hitközségek Monográfiái. No.: 11. Szerkeszti: Scheiber Sándor.
A tolna megyei zsidók története 1867-ig. Írta: Schweitzer József és Szilágyi Mihály.
Scheiber Sándor előszavával, 10 fekete-fehér, feliratos, eredeti fotómelléklettel, számozott lábjegyzetekkel, a rövidítések jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel ellátott, 500 példányban megjelent monográfia.
Könyvkötői egész vászonkötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, tiszta oldalakkal, üres hátlappal, hiánytalan állapotban.
Jelen tudományos munka két főrészre oszlik. Az első főrész általános áttekintést ad a megye zsidó lakosságáról olyképpen, hogy vizsgálja a zsidók megjelenését befogadtatását, gazdasági elhelyezkedését és tevékenységét az iparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban, a megye életének kereteiben. A kutatás kiterjed a politikai, az oktatási, a művelődési és az egészségügyi területekre, alaposan vizsgálja a zsidó lakosság település történetét, mind a megyébe érkezés, mind a megye területén belül végbemenő lakóhelyválasztás folyamataiban. Szerzők módszerükkel elérik, hogy a szokásos hitközségi monográfiák kereteit lényegesen kiszélesítve sokoldalúan és Tolna megye egyetemes történetére nézve is sok új ismeretet nyújtva mutatják be a zsidók történetét ezen a földrajzi területen. Természetesen nem feledkeznek meg a szigorúan vett hitközségtörténeti ismeretek összefoglalásáról sem. Tolna megye jelentősebb hitközségeit a 18—19. században, rabbijaikkal együtt, külön fejezet tárgyalja.
A második főrész a megye három legjelentősebb hitközségét, Bonyhádot, Paksot és Hőgyészt ismerteti teljes részletességgel, a fentiekben már jelzett gazdaság- történeti, politikai és szociológiai szemponton alkalmazásával. De ekkor már — az általános szempontok mellett és azokkal összefüggésben behatóan kutatja az egyes hitközségek belső életét, szervezetét, igazgatását, a feudális kor- zsidó községeinek bizonyos mérvű önkormányzatát,- a község vezetőinek kapcsolatait a külső hatóságokkal és a tapsgyülekezetekkel.
A szekszárdi Béri Balog Ádám Múzeum október 19-én tudományos ülés keretében mutatta be, A tolna megyei zsidók története 1367-ig című művet, a szerkesztő és a szerzők jelenlétében a múzeum könyvtártermében." (Új élet 1982-11-15 / 22. szám)"
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
