Studio Antikvárium

41. könyvárverés

Mit 9 [und] 11 Abbildungen. Erster–Zweyter Band. [1–2. kötet.] Pesth, 1832–1833. Verlag von Otto Wigand (Gedruckt bey Landerer). XI + [3] + 185 + [3] p. + 2 t. (kőnyomat, összesen 9 illusztrációval); XIII + [1] + 292 + [2] p. + 2 t. (kihajtható kőnyomat, összesen 11 illusztrációval). Első kiadás.
Schams Ferenc (1780–1839) szőlészeti és borászati szakíró, művében részletesen ismerteti a magyar szőlő- és borvidékek állapotát és sajátosságait, tanácsokat ad a megfelelő szőlőfajták kiválasztásához, telepítéséhez, ápolásához, a borok kezeléséhez. Schams, aki a magyar bortermelés legégetőbb problémájának a pontos fajtaismeret és leírás hiányát tartotta, elsőként tanulmányozta tudományos igénnyel a magyar és osztrák borvidékeken honos szőlőfajtákat, és évtizedes országjárása során igyekezett is mindet begyűjteni. A borvidékek jellegzetességeinek leírásán, a tudományos megnevezések egységesítésének sürgetésén, illetve az országhatárokon átívelő tudományos összefogás szorgalmazásán túl azonban felfigyelt a borkereskedelmet övező gazdasági visszásságokra is. A szőlőfajta-keveredések felszámolására korában egyedülálló venyigeiskolát alapított, új szőlőtermesztési módszereket mutatott be, valamint megindította az első magyarországi szőlőtermesztési és borászati folyóiratot, magyar és német nyelven. Schams valóban igazi úttörőnek, a reformkor legtermékenyebb szakemberének tekinthető, így külföldön is az ő munkássága révén váltak ismertté a magyar borvidékek. Pestről és Budáról írt helytörténeti munkái is forrásértékűek.
Korabeli anyagok felhasználásával a XX. század második felében készült papírkötésben, a gerinceken feliratozott címvignettával. Körülvágatlan, szép példány.