Szőnyi Antiquariat

44. árverés

Indúlat roham és Felelet az Isten nevében című költeményeinek korabeli, kéziratos másolata.
Sárosi Gyula neve mindenekelőtt az 1849 utáni megtorlás időszakában kibontakozó nemzeti ellenállással forrt össze. Sárosi politikai tartalmú, hazafias költeményei majd csak halála (1861) után jelenhettek meg nyomtatásban, addig kéziratos másolatokban terjesztették. Kiadások: Abafi (Aigner) Lajos által 1881-ben, majd Bisztray Gyula 1954-ben.
Az Indúlat roham Hol vagy Isten? címmel jelent meg a szövegkiadásokban. Bisztray Gyula jelentős költeménynek tartja Sárosi életművén belül „a benne megnyilatkozó szenvedély és kifejezés erejénél fogva, de főleg döntő állásfoglalása miatt". Sárosi „felszámolni készül a vallási mítosz mindazon elemeit, melyek nála addig is jóformán csak a romantika örökségeként szerepeltek" - írja, a verset a deizmust is elvető ateista gondolkodás jeleként értelmezve. A költemény felbukkant az államrendőrség aktái között is.
A második vers Felelet az Isten nevében: az Isten létét megkérdőjelező, keserű emberi szózat után következő második rész, Isten válasza az Indúlat rohamra, ami viszont alapvetően „áthangszereli" a művet, s megkérdőjelezi annak ateista jellegét.
Természetesen nem zárható ki, hogy e hozzátétel eredetileg nem Sárositól származik, ezt gondos filológiai vizsgálatnak kell eldöntenie. Lásd Deák Ágnes: Sárosi Gyula két versének újabb variánsai (Irodalomtört. Közl. 1998/3-4.).
A két költemény mindenféle tagolás nélkül, zsinórírásban, 2 papírlapra 2 és fél oldalra írva, aláírás „Vörösmarty”. Vagy nem tudta a másoló, hogy Sárosi Gyulától származnak a versek (ez nem valószínű), inkább a hatóság félrevezetése céljából írhatták alá az 1855-ben elhunyt Vörösmarty nevét. A kéziratot egybevetve a nyomtatott változattal, eltérést nem tapasztaltam, gondos, autentikus másolat.
A hajtás mentén kissé szakadt papírlapok, szépen olvasható szöveggel.