Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1917, Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T. (Korvin Testvérek, Bp.), 224 p.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A magyarság ügye a külföldön. Írta: Révai Mór.
A kötet előzéklapján a szerző, Révai Mór tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: „Rexa Dezsőnek igaz tisztelettel a szerző”
A dedikáció címzettje Rexa Dezső (Pest, 1872. február 28. – Budapest, 1964. november 19.) művelődés- és irodalomtörténész, levéltáros, helytörténész, író. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye elismert levéltárosaként számos értékes kutatás – így pl. a címeres levelek összegyűjtésének – kezdeményezője. Sajtó alá rendezte Gvadányi József, Fáy András, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor és Széchenyi István kevésbé ismert műveit, publikált számos, Budapest múltjával foglalkozó munkát, mindemellett szépíróként és műfordítóként is működött.
Szerzői ajánlással, betűrendes irodalomjegyzékkel és névmutatóval, részletes tartalomjegyzékkel és a szerző további munkáinak ajánlójával kiegészített kötet. Nyomtatta a Korvin Testvérek nyomdája, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, mintás fed- és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, az eredeti, kissé foltos, feliratos, egy színnel színezett borítófedél megtartásával, az előzéklapon ceruzás bejegyzéssel, néhány helyen ceruzás jelöléssel ellátott belívekkel, két sérült lappal (61-62. p., illetve a címlap utáni oldal).
A kötet szerzője Révay [Révai] Mór János (Eperjes, 1860. február 24. – Budapest, 1926. július 7.) ismert könyvkiadó, író, országgyűlési képviselő. Révai Sámuelnek, a Révai Testvérek Könyvkiadó egyik alapítójának a fia. Már gyermekkorában közeli kapcsolatba került a könyvkiadással és a könyvkereskedelemmel. A budapesti egyetemen irodalmat, nyelvészetet és filozófiát hallgatott, közben Révai Leó antikváriumában dolgozott, könyvtárat rendezett és katalogizált. Rövid ideig Lipcsében folytatta egyetemi tanulmányait, ahol német könyvkiadókkal épített ki kapcsolatokat. 1880-ban visszatért Budapestre, és megalapította a Révai Testvérek Irodalmi Intézet kiadói osztályát, majd a cég vezérigazgatója lett. Egyik első sikeres vállalkozása a Regényvilág c. könyvsorozat megindítása volt, később pedig olyan sikeres kezdeményezések fűződtek a nevéhez, mint pl. az 1911 és 1935 között megjelenő Révai Nagy Lexikona.
A magyarság ügye külföldön című, az első világháború idején megjelent munkája a kor fontos politikai-diplomáciai kérdéseivel foglalkozik: „Mit tudnak rólunk a külföldön, miért nem ismernek jobban, mit kell tennünk a magunk jobb megismertetése czéljából: e kérdéseket a szerző bő és érdekes adatok alapján behatóan fejtegeti s végül okos, gyakorlati tanácscsal, sőt kész tervvel is szolgál. Fontos kérdés ez, a félreismertetés kárát, a rágalmak szégyenét állandóan nyögtük. Tárgyalása pedig sohasem volt annyira időszerű, mint ma, midőn helyt-állásunk a világháborúban ránk fordította a figyelmet.” (A magyarság ügye külföldön. In: Budapesti Szemle, 1918, 173. kötet, 493-495. szám, 465.)