341. Artikel
Radnóti Miklós: Pogány köszöntő (dedikált, számozott példány) (A kötetről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható)
Budapest, 1930, Kortárs, 48 p.
Első kiadás. Ezen első kiadású kötet egyben a költő legelső, könyvkiadást megélt műve.
"Ez a könyv a Kortárs irodalmi és művészeti szemle megbízásából a 'Budapesti Irodalmi és Nyomdai Rt.' betűivel ötszáz számozott példányban nyomatott, melyek közül az első huszonöt könyv Túri-Tauber Vilmos három illusztrációjával merített papíron és kézzel számozva könyvbarátok számára készült. Ezeket a példányokat a költő kézjegyével látta el. - A Kortárs szignetjét Szalai Imre rajzolta. Ez a könyv a 467. számú példány."
A könyvbe írt dedikáció így szól:
Dr Juhász Jenő tanár úrnak / tisztelettel régi tanítványa és híve / Radnóti Miklós / Budapest, 1930. szept. 26.
Radnóti Miklós első kötete mindössze ötszáz számozott példányban készült, ezek közül a 467. számú példányt kapta a címzett.
Juhász Jenő neve nem ismeretlen a Radnóti-kutatás számára. Nemrég sikerült regisztrálni a költő utolsó saját verseit tartalmazó kötetének, a Naptárnak (1942) egy szintén a címzett számára dedikált példányát (Győri-Juhász Jenőnek / hűséges tanítványa / Radnóti Miklós), ami két vonatkozásra rögtön rámutat: a (korábban kezdődött) kapcsolat Radnóti egész költői pályáján tartott, nem szakadt meg, ugyanakkor mindvégig megmaradt a tanár és a „hűséges tanítvány” viszonynál.
A címzett, Győri Juhász Jenő (1892–1944): tanár, műfordító volt. A Győrhöz tartozó Győrszigeten született, 1909 novemberében magyarosította nevét Pollákról Juhászra, szerzői neve pedig még később alakult ki. (Ezért is az eltérés nevének alakjában a két is ismert dedikációban.) Középiskoláját Győrben végezte, onnan 1910-től a budapesti egyetem magyar–francia szakán tanult tovább. 1913-ban Dijonban tanult. Az első világháborúban 1914-től szolgált, 1915-ben megsebesült, orosz hadifogságba esett, ott tanult meg oroszul. 1918-ban hazaszökött, 1919-ben bölcsészdoktori címet szerzett, ezt követően középiskolai tanárként dolgozott. 1944 áprilisában kényszernyugdíjazták, majd munkatáborba hurcolták. Az elszenvedett bántalmazások következtében hunyt el.
Tanári állása mellett aktív műfordító is volt. Angol, francia, olasz, német és orosz költők verseit fordította. Orosz költők antológiája című műfordítás-gyűjteményét 1944-ben még ő rendezte sajtó alá, de megjelenését (1945) már nem érhette meg.
Még Glatter Miklósként ismerte meg a későbbi költőt: ahogy a dedikációk is tanúsítják, Radnóti a tanítványa volt. Az is jól azonosítható, hol és mikor. Győri-Juhász ugyanis a húszas években a VI. kerület Izabella utcai Székesfővárosi Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában tanított, itt volt 1923-tól 1927-ig Radnóti francia tanára. Kapcsolatuk később is megmaradt, Radnótiék többször is meglátogatták.
Az egyik ilyen látogatást Radnóti egyik nemrég előkerült levele (Bp., 1939. dec. 29.) is bizonyítja: „Kedves, jó Tanár Uram, / köszönjük szépen a meghívást és január 6.-án, szombaton délután eljövünk. Boldogabb újévet, egészséget kívánunk az egész családnak, szeretettel és tisztelettel. / Hűséges tanítványa: Miklós”. (A Győri-Juhász Jenőnek szóló dedikációt és levelet közli: Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós újabb dedikációi és levelei. Szeged, 2020. 28. és 37.) Egy három évvel későbbi látogatást pedig Radnótiné örökített meg naplójában (1942. jan. 17.): „Jaj, jaj, micsoda teletömött nap, és még ráadásul estefelé a »régi tanárhoz«, a Győri-Juhász Jenőhöz kell menni ki a pokolba, Zuglóba. Régi adósság ez a látogatás, és egész belerokkantan jövök haza. Igazi, helyes polgári tanárcsalád, két nagy diáklány, a férfi orosz műfordító, akit elnyomnak. Az Új Időkben jelentek meg fordításai, és óriási tömeg van belőlük. Miklóst agyonolvassa, nekem azalatt rendíthetetlenül társalognom kell a különben igen kedves, de »semmi közöm hozzá« feleségével. Csakhogy túl vagyunk rajta. Bedőlök az ágyba, és alszom” (Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló. Sajtó alá rend.: Ferencz Győző és Nagy Zsejke. Bp., 2014. Jaffa. II: 109.).
Kiadói fűzött papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, üres hátlappal, hiánytalan állapotban.
A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - szegedi irodalomtörténész - munkája.
"
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
