Honterus Antiquaritat

62. Auktion

London, 1855. John Murray. 1 t. címkép, XXIV., 560 p., 1 kihajtható, színes térkép; 1 t. címkép, XII., 553 p., 32 p. (a kiadó kiadványjegyzéke).
Magyarországot és Erdélyt a külföldi utazók hamarabb
fedezték fel, mint a hazaiak. A reformkorban
egyszerre több könyv jelent meg rólunk, ezek
közül is a legszebb és legalaposabb forrásértékű munkát John Paget
(1808–1892) írta Hungary and Transylvania címen 1839-ben, ami
Angliában négyszer, németül kétszer, Amerikában szintén kétszer
jelent meg. A százötven évvel ezelőtti magyarság képét legteljesebben
bemutatja, elsősorban az utazótárs, George Hering rajzaival és
más egykorú illusztrációkkal együtt. Paget könyve,
melynek másfél éves itt-tartózkodás és széleskörű
tájékozódás volt az alapja, a reformkori magyar
liberális ellenzék felfogását tükrözi: nemzeti függetlenség
és társadalmi haladás az eszménye, s a
Dantétól vett mottó az ezzel aggódva egyetértő
kívánságát fejezte ki: „Óh boldog Magyarország!
csak ne hagyja magát félrevezetni már.” A munka
azzal is túlhaladta a szokványos útleírásokat, hogy
társadalmi, politikai, gazdasági és kereskedelmi
kitekintésként előrevetítette Magyarország és Erdély lehetséges és
kívánatos fejlődését. Az angol orvosból később Wesselényi Polixéna
férjeként magyar patrióta lett, aki erdélyi gazdaként rendre megvalósította
egykori elképzeléseit és javaslatait. Paget János magyarrá
válása valójában választás és felelősségvállalás volt, de könyvében
őszintén, olykor keményen bírált sok mindent, amit angol szemmel
helytelenített, nem kímélve az uralkodóházat, a kormányzatot, a
hadsereget, a mágnásokat és nemeseket sem, ha úgy látta jónak;
szigorúbb volt a vezető osztállyal, megértőbb, olykor gyöngéd az egyszerű
néppel szemben. Ahogy egykori angol ismertetője fogalmazta:
„Nem jelent meg munka, amely olyan sok értékes
és szakszerű tájékoztatást tartalmazna a magyar
nemzetről”, mint az övé.
A két kötet egységes, restaurált gerincű XIX. század végi egészvászon kötésben.