Szőnyi Antiquariat

47. árverés

1. Gödöllőn, 1962. okt. 29-én kelt 2 oldalas (A/4-es levélpapír félbehajtva), tintával sűrűn teleírt levele Kedves Bandi! megszólítással. Megköszöni Bandi szakszerű és kimerítő kritikáját. Ezután fellépéseiről (Török Erzsivel), terveiről ír, majd áttér tanulmányaira: „Kodály essaym egyházzenei részét a Vigilia… hozza,… a teljes essayvel… dec. közepére készülök el. Viszem Kodályhoz. Édesapádról [Veress Endre, történész] szóló mellékletemnek azt hiszem örülni fogsz…” További személyes mondatok: Találgatja, hogy Sándor [V. E. testvére, zeneszerző, 1949-ben Bernbe emigrált], hazajön? „Milyen nagy politikai győzelem volna ez nekik!” Majd az enyhülő légkörről ír [1962-őt írunk], további terveiről, operáiról. Levele végén szeretettel búcsúzik…
2. Pécsett, 1963. nov. 18-án kelt pár soros, (120 X 90 mm. méretű levélpapírra) tintával írt, aláírt levele Kedves Veress Bandi! megszólítással. „Köszönöm az operai dolgozatodat. Kitűnő! [Gian Carlo] Menotti: Médium c. operájának elemzéséhez külön gratulálok! Baráti üdvözlettel: - -.
Hozzá tartozik:
Gödöllőn, 1943. márc. 28-án kelt, nyílt levelezőlapra, olasz nyelven írt, aláírt levele Veress Endre úrnak Budapestre, Illustrissimo Amico! megszólítással.
Ottó Ferenc (Valkó, 1904 – Gödöllő, 1976.): zeneszerző. Milánóban Alfiero Areccónál (1924-26), majd 1931-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk.-n Kodály Zoltánnál tanult. A Budai Dalárda, a Palestrina Kórus és az egyetemi énekkar tagjaként eljutott a skandináv államokba, Németo.-ba, Olaszo.-ba, Lengyelo.-ba, az USA-ba (1937). A 30-as években komponálta 3 dal Balassi Bálint verseire és József Attila versére Altató c. művét. Tanulmányt írt Bartók Béla a Cantata Profana tükrében címmel (Bp., 1936). Nyírő József szövegére írt operát: Júlia szép leány (bem. Operaház, 1939). A II. világháborúban amerikai fogságba esett Franciao.-ban, 1946-ban tért haza. Dolgozott Magyar Bacchus c. színpadi művén, majd elkészítette a Zöld Ilona és a Magyar Bacchus szviteket. 1949-ben a népi demokrácia elleni szervezkedés vádjával életfogytiglani fegyházra ítélték, 1956. aug. 17-én amnesztiával szabadult. A Zeneműkiadó közreadta több dalát, valamint Fúvósötösét. – M. Favágó (József Attila szövegére, férfikarra, 1936, vegyeskari átirat, 1937); Két pasztorál orgonára (1938); Három fantázia régi magyar egyházi népénekekre (orgonamű, 1939); Aratónap (kantáta Illyés Gyula költeménye alapján, 1940); Lengyel millenniumi mise (1965); Karácsonyi pasztorál (1967); Három magyar mise (1967, 1970, 1971); In memoriam Z. Kodály (kürtszóló, bem. New York, 1971); Magyar Miatyánk (bem. Bp., 1972); Rákóczi-oratórium (1974)…
A 3 levél együtt: