2025. Oct. 18., Saturday
Katalogpräsentation

Belvedere Salon
31. Kunstauktion

26-03-2011 15:00

 
95.
tétel

Orlai Petrich Soma (1822-1880): Édesanyja képmása, 1853

Orlai Petrich Soma (1822-1880): Édesanyja képmása, 1853

Olaj, vászon, 65 x 51,5 cm J.n. Oeuvre katalógus: 71/c./1853 Proveniencia: a festmény 130 éve a Szuk család birtokában van. A jelenlegi tulajdonos dédnagyapját, Szuk Mátyás zeneművészt, akinek felesége Petőfi Sándor nővére volt -...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung
95. Artikel
Orlai Petrich Soma (1822-1880): Édesanyja képmása, 1853
Olaj, vászon, 65 x 51,5 cm
J.n.
Oeuvre katalógus: 71/c./1853
Proveniencia: a festmény 130 éve a Szuk család birtokában van. A jelenlegi tulajdonos dédnagyapját, Szuk Mátyás zeneművészt, akinek felesége Petőfi Sándor nővére volt - így rokonságban állt Orlaival -, a művész ugyancsak megfestette.
Bellák Gábor műbírálatával

Orlai Petrics Soma (1822-1880) a 19. századi magyar festészet egyik jelentős alkotója, aki a magyar történeti festészet megújítójaként, sőt bizonyos értelemben megteremtőjeként lépett a magyar művészet történetébe. Nagy témák, nagy, összefoglaló kompozíciók izgatták, de terveihez nem igazán talált értő támogatókat, a nála néhány évvel fiatalabb új nemzedék (Székely, Madarász) pedig már sokkal magasabb színvonalon fogalmazta meg a nemzeti történelem festészeti ikonjait és emblémáit. Történeti képeinek erősen drámai karaktere, a szereplők túlzó, színpadias gesztusai miatt ugyanakkor képei nem váltak igazán népszerűvé a közönség körében.
Orlai mindezek mellett kiváló zsáner- és portréfestő is volt, s művészetének egyik legnagyobb értéke, hogy neki köszönhetjük az unoktestvéréről, Petőfi Sándorról festett legszebb arcképeket. Portréfestészetének egyik több verzióban is ismert műve az édesanyjáról készült képe. Orlai anyja, Salkovics Karolina (1802-1856) 19 évesen kötött házasságot Petrics Sámuellel, akitől nyolc gyermeke született. Az asszony szépségéről nevezetes teremtés volt, akiről Orlai, ki egyébként a költői pályán szeretett volna elindulni, verset is írt. A vers a Dunántúli Egyházkerület Levéltárában, a Pápai Református Gimnázium iratai közt lelhető föl:
Futkostam egykor víg lepkék után;
S ha égetőn lövellt a dél-sugára,
Vagy éjlepel vonúlt est-bíborára:
Te kebled, enyhet oszta jó anyám.
(A veszett üdv – részlet)
Keserü Katalin, Orlai Petrics monográfusa több hasonló portrét is felsorol monográfiájának oeuvre-katalógusában. A számos rokon – az anya nyolc testvére, a művész hét testvére – teljesen érthetővé teszi, hogy miért lehetett szükség ennyi portréra a szép Karolináról. Az 51 évesen is ránctalan, sima arcú anya egyszerű ruházata ellenére is elegáns jelenség, kinek beállítása az egyik legklasszikusabb női portré, a Mona Lisa testtartását idézi. Az akadémiai tanultságú Orlai tehát nemcsak egy akadémiai portrét festett, hanem így emelte be anyját a halhatatlanok világába.
B. G.