Studio Antikvárium

43. árverés

Kelt: (Békés, 1945. december). Félbehajtott, franciakockás füzetlapokon (19 levélen) összesen 33 sűrűn beírt oldal + 5 sor. Mérete: 226x150 mm. További 61 beírt sor a levelet tároló, félbehajtott füzetlapon.
A levélben Németh László hosszan elemzi az 1945 végére előállt politikai helyzetet. Illúziótlan számvetésében így utal vissza a 3 évvel korábbi szárszói, beszédre: „Mit kötöttem én ott a lelketekre? Hogy a „fölszabadulás” valóban a magyar nép fölszabadulása legyen. Ma sokan látják úgy, hogy burkolt gyarmatosítás lett. Arra figyelmeztettelek, hogy az ország fele, de inkább kétharmada kispolgár, ne felejtsétek ki, ne nyomorítsátok meg őket idejétmúlt szocializmussal.”
A levél abban az időben íródott, amikor a választásokat ugyan a Kisgazdapárt nyerte meg, de jelen van még sok egyéb párt mellett a szovjetek által támogatott kommunista párt, a szociáldemokrata, és a Németh Lászlónak egyedül szimpatikus, harmadik utas, szárszói reményeket keltő, azóta kissé, de még elviselhetően balra húzódott Nemzeti Parasztpárt is. A levél tehát a háború utáni, szovjet fegyverek árnyékában élő többpártrendszer egyik utolsó évében íródott. Ennek előrebocsátásával így folytatódik: „Az ostrom utáni hetek poklában az első reménysugár az volt, hogy van egy párt, a Nemzeti Parasztpárt, s az ti vagytok öten. Én addig azt hittem, hogy titeket a Kommunista Párt kirakat magyarjaiként foglak viszontlátni […] nem találkoztam még értelmes magyarral, aki ne a ti pártotok helyén keresné a nagy magyar radikális párt körvonalait. A Kisgazdapárt egy konglomerátum: a legkülönbözőbb emberek hada. […] A munkáspártoknak viszont még ezután kell magyar munkáspártokká lenniök, egyelőre a gyarmatosítók kesztyűi. A magyar radikalizmus, mely irodalmunkban hetvenéves vívódásából bontakozik ki, mégiscsak a ti tájatokra húzódik. […] Első tanácsom: szabadítsátok fel magatokat, hogy a népet is felszabadíthassátok. A Parasztpártnak világos, egyenes politikát kell folytatnia. Az, hogy Te vetted át a párt vezetését: helyes. Emlékezhetsz: akkor te voltál az én jelöltem, amikor mostani vezértársaid még cikkeket írtak ellened. A Turul dobogóján, a Falusi krónikáról szóló bírálatomban: már mindig terád mutattam, mint a magyar radikalizmus vezérére, Te vagy az, akinek még ki sem kell nyitnia a száját, csak föláll, s már jelent valamit. A parasztság: magát láthatja benne, a munkásság: a marxistát, az értelmiség a magyar észjárást, a nemzeti géniuszt. A politika lejárató malma, a parasztpárt gyenge első éve téged őrzött meg leginkább.”
Veres Péter és Németh László levelezését a Forrás folyóirat 1987. decemberi száma tette közzé, de ez a levél nem ment át a késő Kádár-kori cenzúra szűrőjén. Szövege végül a Németh László élete levelekben. 1914–1948. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993.) című kötet 500–509. oldalán jelent meg nyomtatásban. Korjellemző, becses dokumentum.
Hozzá tartozik:
Németh László saját kézzel, tintával írt, aláírt, e kézirathoz mellékelt ajándékozó kártyája Kristó Nagy Istvánnénak.
Kelt: Balatonfüred, 1957. február. Mérete: 70x110 mm.
Szövege: „Kristó Nagy Istvánnénak szeretettel küldi: Németh László.”
Kristó Nagy Istvánné, Kenéz Katalin Németh László hódmezővásárhelyi szállásadónője 1945 és 1948 között, az Égető Eszter című regény címszereplőjének modellje, Kristó Nagy István irodalomtörténész, kritikus édesanyja volt.