Studio Antikvárium

26. Bücherauktion

[Antwerpen] Antverpiae, 1586. Plantin. 325 [helyesen 425] + [21] p. + 17 üres levél.
A kalandos életű, nevezetes humanista tudós, Marcus Antonius Muretus (1526–1585) egyik legjelentősebb munkája. A szerzőt a „cicerói stílusú latinság” mestereként emlegetik, e műve klasszikus görög és római szerzők írásaihoz fűzött megjegyzéseit, szövegjavításait, filológiai tanulmányait tartalmazza. Fontosságát jelzi, hogy egészen a XIX. századig alapvető tankönyvként használták. Első kiadása 1559-ben jelent meg Velencében, az azonban csupán nyolc fejezetből állt. A 15 részesre bővített mű 1580-ban látott először napvilágot a szép reneszánsz típusairól és tipográfiájáról híres Plantin nyomdában. Ez a kiegészített változat második kiadása.
Kora legkiemelkedőbbnek tartott francia tudósa az eretnekség és a homoszexualitás vádja miatt volt kénytelen Itáliába menekülni. Itt a legnevesebb humanisták között forgott, a visszatérő vádak miatt fogadta el Ippolito (II.) d’ Este bíboros oltalmát, akinek e művét is ajánlotta. Kötetbe szerkesztett levelezésnek tanúsága szerint kapcsolatban állt több magyarországi humanistával, így Berzeviczy Mártonnal és Dudith Andrásssal, sőt Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király tanári állást is kínált számára.
Az első két levélen barnás foltok. Néhány levélen korabeli, marginális bejegyzések.
Voet 1724. Sandys II, 150. Adams M 1968. Graesse IV, 628.
Hozzákötve: Canter(us), [Dirk] Theodor(us): Variarum lectionum libri duo. Ad clarissimum virum Georgium Ratallerum Senatus Regij Ultraiectini praesidem dignissimum. [Antwerpen] Antverpiae, 1574. Plantin. 141 [helyesen 135] + [1] p. + 3 üres levél. Első kiadás.
A hozzákötött mű a szintén neves filológus Theodorus Canterus (Dirk Canter, 1545–1616) hasonló témájú munkája.
Voet 912. Adams C 553. Machiels C 92. STCDutch 46.
Példányunk egykori tulajdonosa „Johannes Birdümpffelius” volt, aki minden bizonnyal azonos azzal a häselriethi származású Johann Bierdümpfel-lel (1564–1620), aki tanulmányait 1582–1598 között Coburgban, Magdeburgban, Jénában és Bécsben végezte, majd orvosdoktori címét Baselben szerezte meg. Ezt követően a „Wiener Wald” tartományban, a coburgi hercegi családnál, végül Bécsben volt orvos. Sikeres praxisa, széleskörű ismeretei és megbízható tudományos írásai széles körben ismertté tették nevét. A címlap bejegyzése és a kötés felirata szerint a könyvet tanulmányai idején, 1588. október 14-én vásárolta, és még ugyanabban az évben be is köttette. A művet minden bizonnyal szintén ő látta el bőséges tartalmi, filológiai széljegyzetekkel.
Prov.: Biblioth. Budensis Schol. Piar.; Ernst Lajos gyűjteménye.
Korabeli, bordázott gerincű, vaknyomásos disznóbőr kötésben, festett lapszélekkel. Az első kötéstáblába felül IBH monogram, alul 1588-as évszám préselve. A kolligátum egykori harmadik darabját példányunkból régebben kiemelték.