2025. Oct. 22., Wednesday
Live-Auktion

Laskai Osvát Antiquariat
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

29-09-2018 10:00 - 29-09-2018 11:55

 
466.
tétel

MILL STUART JÁNOS: A szabadságról.

MILL STUART JÁNOS: A szabadságról.

Ford. és az előszót írta Kállay Béni. Első kiadás. Pest, 1867. Ráth Mór. [4] LXIV, 184 p. John Stuart Mill (London, 1806 - Avignon, 1873) angol filozófus és közgazdász. Édesapja James Mill, közgazdász és filozófus. Már hároméves...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

466. Artikel
MILL STUART JÁNOS: A szabadságról.
Ford. és az előszót írta Kállay Béni.
Első kiadás.
Pest, 1867. Ráth Mór. [4] LXIV, 184 p.
John Stuart Mill (London, 1806 - Avignon, 1873) angol filozófus és közgazdász. Édesapja James Mill, közgazdász és filozófus. Már hároméves korától görögül és latinul tanult, hétévesen pedig logikát, majd tizenkét éves korában közgazdaságtant. Első publikációja egy újságban jelent meg 1822-ben. 1823-ban létrehozta az Utilitarista társaságot (ami 1826-ban feloszlott), majd alkalmazott lett az "East India Company"-nál (azaz a Kelet-indiai Társaságnál), ahol az apjával együtt dolgozott. 1858-ban felmondott Kelet-indiai Társaságnál. 1865-ben képviselőnek választják Anglia Parlamentjébe, majd rektori állást kap az St. Andrew's University-n. Minden tudomány számára általános egységes metodológiát akart alkotni. Rousseau szerződéselmélete abból az előfeltevésből indul ki, hogy az igazságosság forrása az ember természete, s ez vezeti cselekvéseit. Az igazságosság forrását az képezi, hogy a társadalom büntetni akarja azokat, akik nem tisztelik a szabályokat, s a társadalom egyetlen szerepe a törvényes keret megalkotása, melyben a szabálysértőket büntetik. 1865-ben a parlament alsóházának képviselője lett, és történelmi források szerint ő volt az első, aki a programjába a nők választójogát is bevette. Parlamenti képviselőként való rövid működése során (1868-ig) több olyan törvényjavaslatot támogatott és kezdeményezett, amely a nők helyzetének javítására irányult, pl. a válásról szóló törvényt: A társadalomban örök természeti törvényeket keresett, s közgazdasági tanításait a proletariátus reformokra irányuló törekvéseivel kísérelte meg összeegyeztetni. Tételünk az első magyar nyelvre fordított munkája!
Kiadói, díszesen aranyozott gerincű félvászon-kötésben. 223 mm.