Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

[Budapest], 1942, k.n. (Légrády Testvérek R.-T., Bp.), 192 p., ill.
A szerző, Maróczy Géza és Füstér Géza sakkbajnokok által dedikált példány. Első kiadás. Így kezdtem... Maróczy Géza visszaemlékezései sakkmesteri pályafutásának kezdetére.
A címlapon a szerző, Maróczy Géza és Füstér Géza sakkbajnokok tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Ifj. S. F.-nek a középiskolai bajnoknak sakktársi barátsággal. Maróczy Géza és Füstér Géza. 1947. január 2.".
201, nagyrészt ismeretlen Maróczy játszma az 1891-1900 évekből. A borítéklapot tervezte J. G. M. Dr. Vécsey Zoltán előszavával és betűrendes név- és tárgymutatóval kiegészített, valamint számos, szövegközti, fekete-fehér rajzzal illusztrált kötet. Nyomtatta a Légrády Testvérek R.-T. Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány barna feliratos, tematikus illusztrációval ellátott, foltos, enyhén sérült címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, a feliratos hátlapon a nyomda feltüntetésével, körbe vágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
Maróczy Géza, (Szeged, 1870. március 3. – Budapest, 1951. május 29.) újságíró, szakvezető, sakkozó nagymester, sakkolimpiai bajnok, az Osztrák–Magyar Monarchia bajnoka, egyszeres magyar bajnok, a Magyar Sakkszövetség elnöke. A Chessmetrics módszer teljesítményszámításai szerint 1904-1907 között a világranglista élén állt. Csapatkapitányként és első táblásként járult hozzá a magyar sakkválogatottnak az 1927-es első hivatalos sakkolimpián Londonban nyert aranyérméhez. Az 1930-as hamburgi sakkolimpián elért második helyéhez és ezzel ezüstérméhez, valamint 1936-ban, 66 éves korában a müncheni nem hivatalos sakkolimpián nyert újabb aranyérméhez. 1932-ben magyar bajnokságot nyert. 1950-ben a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) korábbi eredményei alapján nagymester címet adományozott neki. 1908-ban belépett a szociáldemokrata pártba, és a Tanácsköztársaság idején az Operaház és az államosított színházak intendánsa volt. E szerepvállalása miatt 1920–1927 között emigrációban élt. Ez idő alatt tanítványa volt a női sakkvilágbajnok Vera Menchik és az Aljechintől 1935–1937 között a világbajnoki címet elhódító Max Euwe is. Hazatérte után a Pesti Hírlap sakkrovatának vezetője, sakkoktató, a magyar sakkválogatott kapitánya volt.
Füstér Géza (Budapest, 1910. február 19. – Toronto, 1990. december 30.), magyar-kanadai sakkozó, nemzetközi mester, magyar bajnok, világbajnokjelölt, sakkolimpikon, Kanada és az USA villámsakkbajnoka.Több alkalommal volt Budapest sakkbajnoka. 1953-ban disszidált és Kanadában, Torontóban telepedett le. Kanadában többször nyert Ontario-i Sakkbajnokságot. A Kanada válogatottjával két alkalommal is részt vett a sakkolimpián."