Központi Antiquariat

168. Könyvárverés

1764

A kemény hangvételű szatirikus vers egymás után több szólamot is megpendít. Legelőször felemlegeti a sérelmes 1764. évi országgyűlést (amelyet a rákövetkező huszonöt évben, egészen 1790-ig nem követett újabb országgyűlés), majd általában véve élesen bírálja a Mária Terézia-korabeli arisztokráciát és a főpapokat egyaránt, mind az egyes egyéneket, mind általában „a bárókat” vagy „a papokat”. A felsorolt, trágárságot sem nélkülöző vádak és gyanúsítások a korszak közhangulatának egy kevéssé ismert szeletébe engednek bepillantást. Ennek illusztrálására néhány idézet a versből, a teljesség igénye nélkül:

„Báró Hunyadiné nem szóllok nevedrül
Noha írni tudnék, elhid, életedrül
Sok fele fark tészen gyakran szükségedrül
Mert kaphatis gusztust rendes természetedrül”

„Mert úgyis a számos pina léső báró
Vigyáz, ólálkodik, mint fürj után ráró”

„Nem tudják a törvényt a mágnás legények
az okoskodásban némák ők szegények”

„Fatum Eszterházit hogy hertzeggé tette
Még amit tudott is, mind elfelejtette”

„Pap Schmidek tsak azert iszik tsukoládét
hogy el badgyat farka tegyen jo paradét”

A vers egy részét Dongó Gyárfás Gyula publikálta az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 1913. évi kötetében, azonban elhagyva belőle a sértőnek ítélt sikamlósabb részeket – ezt a módszert a kritika szóvá is tette, mondván, „ilyen felfogással történeti kútfőink java részét sohasem lett volna szabad kiadnunk”. Jelen példány a leírás alapján nem azonos a Gyárfás által látottal, utóbbi hosszabb volt ugyan, de éppen a kihagyások és az apróbb eltérések miatt a most árverésre kerülő kézirat hiánypótlónak tekinthető.

A vers szerzője ismeretlen, azonban néhány lappal hátrébb helyet kapott egy sor másik, stílusában jóval konszolidáltabb vers. A vegyesen magyar és latin nyelvű költemények egy része 1772–1777 közöttre datált, és szerzőjük is felfedi kilétét: bizonyos Tüskés Mihály szeghalmi tanító, akiről azonban semmilyen további információval nem rendelkezünk. A külzeten olvasható felirat ugyanakkor nem zárja ki, hogy az irat összes költeménye Tüskés alkotása: „Az 1764ik évbe Pozsonyba tartatott Ország Gyűléséről, és egyébb félékről akkoriba írtt versek”

Papír, 11 fol., 13,5 beírt oldal (fol. 4–6. üres). Helyenként foltos, hajtott, kisebb, a szöveget minimálisan érintő sérülésekkel.