Múzeum Antique Book Shop

Múzeum Antikvárium | XXIX. megújult teremárverés | Irodalmi 1. kiadás, dedikált, kézirat árverés

Pest, 1861. Emich G. [1]+218+[1 p.] [Javítandók=errata] p.
A példányok jelentős részéből hiányzó errata a kötet végébe kötve.
Madách 1859. február 17-én kezdett hozzá a mű megírásához és 1860. március 26-án fejezte be. Barátja, Szontágh Pál javaslatára elküldte a kéziratot Arany Jánosnak, aki kezdetben a Faust utánzatának tartotta a darabot, és hónapokra félretette. Később mégis – a papköltő Jámbor Pál közbenjárására – gondozásra érdemesnek találta, és 1861 októberében egy levelében jelzi Madáchnak, hogy a Kisfaludy Társaságban részletet mutat be a Tragédiából. Arany olyan sok helyen javított a kéziratban, hogy – kézírásuk hasonlósága miatt – sokáig nem volt könnyű megtalálni az „eredetit”. Módosításai elsősorban stilisztikai jellegűek, a fogalmazást néhol túlságosan provinciálisnak találta. A változtatásra vonatkozó javaslatainak többségét Madách elfogadta, elsősorban Arany iránti tiszteletből, ám az akkor már az Akadémia titkáraként is tevékenykedő költő korrekciói nem teszik kétségessé a végleges változat szerzőjének kilétét. A Tragédia kiadását a Kisfaludy Társaság támogatta, a közölt évszámmal szemben 1862. január 16-án hagyta el Emich nyomdáját. Néhány nappal később Madáchot a Kisfaludy Társaság tagjává választották. A kötet nem került könyvesbolti forgalomba, a Társaság tagjai tagilletményként kapták, példányszáma ismeretlen. Alexandra/2007.
Korabeli, aranyozott gerincű (kissé sérült) félvászon kötésben. A könyvtest az első előzéklapnál elvált a kötéstől; előzéklapjain több tulajdonosi bejegyzéssel, címlapján tulajdonosi bélyegzéssel.
Hozzá tartozik:
[Szabó József?, gyűjtő gépirata], „Kedves Laci Bátyám!” megszólítással.
A kétlapos levél Ravasz László református püspökhöz címezve, melyben a könyv aktuális tulajdonosa érdeklődik, vajon a korábbi tulajdonos nem rokona-e, tud-e a könyv sorsáról?
Kelt: Balassagyarmat, 1968. február 10.
2 A/5-ös lev., hajtva.
Hozzá tartozik:
[Ravasz László tintával írtautográf levele], „Kedves Barátom,” megszólítással.
Ravasz László válasza: „B. D. enyingi földbirtokos volt, … A vőm nagyapjának ifjabb testvére… Testvére B. Antónia Szász Károly második felesége volt s ez a kapcsolat a Szászok és Bibók között…"
A „második, tetemesen javított” kiadás 1863-ban számos, Szász Károly által javasolt módosítással látott napvilágot.
Kelt: (Leányfalu, 1968 február utolsó napjai).
1 A/5-ös lev. kétoldalasan teleírva, hajtva.