2025. Oct. 09., Thursday
Externe Online-Auktion

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

02-12-2021 00:00 - 12-12-2021 20:00

 
252.
tétel

M. A. Thiers: Histoire de L'Empire I-IV.

M. A. Thiers: Histoire de L'Empire I-IV.

Paris (Párizs), 1878-1879, Furne, Jouvet et Cie, Éditeurs (Typographie de E. Plon et Cie, Paris) 2869 p. + [9] p., ill. Histoire de L',Empire faisant suite a l',histoire du consulat I-IV. [egységes külön kötetekben]. Par M....

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

252. Artikel
M. A. Thiers: Histoire de L'Empire I-IV.
Paris (Párizs), 1878-1879, Furne, Jouvet et Cie, Éditeurs (Typographie de E. Plon et Cie, Paris) 2869 p. + [9] p., ill.
Histoire de L',Empire faisant suite a l',histoire du consulat I-IV. [egységes külön kötetekben]. Par M. A. Thiers. / A Birodalom története a konzulátus történetét követve. Írta: M. A. Thiers.

Tome Premier / I. kötet: Az előlapra és a címlapra ragasztott címkén tollal beírt, piros tollal aláhúzott jegyzetek és idézetek láthatóak. Paris, 1878., 737 p. + [2] p., ill.
Tome Deuxiéme / II. kötet:  Paris, 1879., 683 p. + [2] p., ill.
Tome Troisiéme / III. kötet: Különálló mellékletként: Az előzéklapra ragasztott borítékban 9 db. korabeli újságkivágattal (Pester Lloyd, Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap napilapokból). Paris, 1878, 723 p. + [4] p., ill.
Tome Quatriéme / IV. kötet: Az előlap hátoldalára, a címlapra és az előzéklapra ragasztott címkén, tollal írt, piros tollal aláhúzott jegyzetek és idézetek, valamint ragasztott, korabeli, piros ceruzával aláhúzott, kivágott, újságcikkek láthatóak. Paris, 1879., 726 p. + [1] p., ill.

Francia nyelvű történelmi kiadvány. Edition Illustrée de deux cent quatre-vingts dessins. / Kétszáznyolcvan rajzzal illusztrált kiadás. A címlapokon tulajdonosi bélyegzés látható.
Korabeli félbőr kötésben lévő kötetek feliratozatlan, színes, márványmintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, könyvdíszes, álbordás, sérült könyvgerinccel, mintás előzéklapokkal, néhol enyhén foltos, kéthasábos belívekkel, néhány oldalon fekete-fehér és színes ceruzás aláhúzásokkal, szépen körbe színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban. A IV. kötet címfedél felőli előzéklapja meg lett javítva.
A kötet szerzője, Marie Joseph Louis Adolphe Thiers (Marseille, 1797. április 15. – Saint-Germain-en-Laye, 1877. szeptember 3.) francia történetíró, államférfi, köztársasági elnök. Aixben jogot végzett és ügyvéd lett. A "Constitutionnel" szerkesztőségének munkatársa, majd a lap szerkesztője, A "Histoire de la révolution française" c. munkájával ismertté vált. Odilon Barrot és Armand Carre társaságában megjelentette a "National" c. lapot. Később az államtanács tagjává és pénzügyminisztériumi főtitkárává, majd helyettes államtitkárrá választották. Ezt követően Aix-i képviselő, majd Périer halála után belügyminiszterré, majd később külügyminiszterré választják. 1840. március 1-jén a miniszterelnöki széket és a külügyi tárcát nyeri el. Az 1848-as köztársaság kikiáltása után Thiers-t a nemzetgyűlésbe választották, ahol mint a mérsékelt alkotmányos pártiak vezére nemcsak a radikális és szocialista képviselőkkel, hanem a bonapartistákkal szemben is megvédte függetlenségét. Napoleon híve lett, de amikor észrevette, hogy az a parlamentáris útról letér, ellene fordult és a nemzetgyűlésben megtámadta. Az államcsíny éjjelén Thiers-t is letartóztatták és száműzetésre ítélték. Thiers erre Angliába távozott, majd Svájcban és Felső-Olaszországban időzött és egész idő alatt nagy és híres munkáján dolgozott (Histoire du Consulat et de l',Empire, Paris, 1845-1862). 1852-ben III. Napóleon megengedte, hogy a császár-kultusz és az imperializmus lendülete körül érdemet szerzett tudós történelmi tanulmányai céljából Franciaországba visszatérhessen. Thiers ekkor Párizsban telepedett le. A Bordeaux-ban gyülekező nemzetgyűlés 1871. február 17-én egyhangúlag a végrehajtó hatalom fejévé választotta, mire Thiers különböző pártokból állította össze első kormányát, fő feladatának pedig a béke helyreállítását tekintette. Személyesen utazott Jules Favre-ral Versailles-ba, ahol kedvezőbb feltételek reményében napokig alkudozott Otto von Bismarckkal. Végül február 26-án létrehozta a békét, melyet azután a nemzetgyűlés is elfogadott. 1871. augusztus 31-én a nemzetgyűlés Thiers-t 491 szavazattal 93 ellenében a francia köztársaság elnökévé választotta.