Kieselbach Gallery

50. Herbstauktion

110x143 cm
vegyes technika, papír
Jelzés nélkül
Hátoldalán: MNG 498/977

IRODALOM:
- ybl Ervin: Lotz Károly élete és művészete, Magyar Tudományos Akadémia, 1938. 148.

REPRODUKÁLVA:
- xIx. századi magyar mesterek. Magyar Aukciós Index 1997-2002 melléklete (CD)



Ádám Károly kereskedő 1874-ben vette meg az egykori városfalon kívül, a Nemzeti Múzeum közelében álló telket, amelyre a korszak népszerű építésze, Weber Antal tervei szerint palotát építtetett. A loggiával, építészeti részletekkel gazdagon díszített épület a tehetős és tekintélyes pesti polgárság fényűző otthonainak ékes példája volt. Festett részleteinek elkészítésére, hasonlóan több általa tervezett épülethez, Weber a 19. század második felének egyik legjelentősebb falképfestőjét, Lotz Károlyt kérte fel. Az Ádám-házba készült művek fontos állomást képviselnek a Vigadó és a Nemzeti Múzeum őstörténeti témájú falképeitől az Operaház mennyezetét borító, könnyed, oldott Olympus-ábrázolásig vezető úton. A palota dekorációjában a mester a Lipthay-palota falain alkalmazott megoldásokat (1874) fejlesztette tovább: az itáliai reneszánsz villák, paloták mitologizáló freskóciklusainak, különösen Raffaello a római Villa Farnesinába készült műveinek harmonikus, mediterrán derűje itatja át a könnyed, de szigorúan komponált ábrázolásokat.
A loggia egykori, Ámor diadalszekerét ábrázoló középső mennyezetképe és a jobb és bal oldalán elhelyezkedő pannók további cinquecento előképekben gazdagok, egészen Michelangelo Medici-kápolnájának alakjaiig. Az egykor baloldalon található Bőség és Remény allegóriájaa palota építtetőjének foglalkozását is felidézi, hiszen a hagyományosan horgonnyal ábrázolt Remény fekvő, profilban ábrázolt erényalakjának bal kezében a kereskedői előrelátást és szerencsét jelképező rózsát tart, míg a feje fölé a rajzolói-festői bravúrt megmutatandó, a háttal ülő Bőség aktja bőségszarut emel, a kereskedelemmel elnyert gazdagság jelképeként. A kompozíciót kiegyensúlyozottan ritmizálja az alakok egymásra válaszoló bal karjának mozdulata, míg a Bőség felemelt karja és az annak vonalát ellentétesen megismétlő drapéria körülöleli az alak felsőtestét, a bőségszaru elhelyezkedésére pedig a Remény köpenyének elrendezése válaszol. Éppúgy, mint a loggia jobb oldalán elhelyezkedő Eris almája-ábrázolás esetében, az alakok égi környezetben, felhőkön foglalnak helyet, és a reneszánszot idéző szín-és vonalharmónia frissessége teszi üdévé őket.
Az Ádám-palota festményeinek szétszóródása után ez az allegorikus jelenet Pulszky Károly felesége, Márkus Emília, a szőke csodának nevezett ünnepelt színésznő Hidegkúti úti villájának ebédlőmennyezetét díszítette.
 
 
Balázs Kata