Auktionhaus |
Régikönyvek.hu |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ 40. Online árverés |
Datum der Ausstattung |
Minden hétköznap 9-16 között. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 30 834 0852 | info@regikonyvek.hu | www.regikonyvek.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2021-12-19/regikonyvek-40-online |
217. Artikel
Lóczi Lóczy Lajos A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása
A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása.
A Magyar Kir. Vallás- és közoktatásügyi minister úr megbízásából.
Magyarország, Horvát-Szlavonországok és Bosznia-Hercegovina legjelesebb szakférfiainak közreműködésével szerkesztette Lóczi Lóczy Lajos.
(I-IX táblával.)
Budapest, 1918. Magyar Földrajzi Társaság - Kilián Frigyes Utóda (Hornyánszky Viktor ny.)
VI + [2] + 528 p. + 9 t.
Első kiadás.
Szerzői előszóval, a munkatársak feltüntetésével, sajtóhibák és helyesbítések listájával, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített, valamint kilenc, szövegközti térképmelléklettel (ebből négy kihajtható) illusztrált összefoglaló kötet.
A kötet szerzője, Lóci Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, a MTA tagja, a magyar földtan és földrajz kiemelkedő tudósa. A gimnáziumot az aradi minoritáknál végezte. A zürichi műegyetemen Escher von der Linthnél tanult geológiát. Linth halála után Albert Heim vette át a geológiai tanszéket, s a fiatal tanár oldalán még nagyobb lelkesedéssel dolgozott és részt vett a Schaffhausen vidéki lap geológiai színezésében. 1872 óta baráti viszonyban volt a zürichi geológusokkal. Hazatérése után kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárához segédőrnek. Lóczy geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsa kutatásával kezdte meg. Erről a hegységről szólnak az 1876-1877-ben a Földtani Közlöny-ben, majd 1883-1888 között a "Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése"-iben megírt közleményei. 1877. november 1-jétől 1880. május 1-jéig részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Az itt gyűjtött hatalmas anyagból készített monográfiája tette nemzetközileg is híressé. Ebben írta le először a Himalája áttolódásos tektonikáját, valamint a Transzhimalája vonulatot, aminek nevét is ő adta. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását, és úttörő munkát végzett a terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is. Hazatérése után a Magyar Nemzeti Múzeum segédőre, majd a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa, a Királyi József Műegyetem kinevezett tanára. Hunfalvy János halála után, 1889-ben a Budapesti Tudományegyetem földrajz tanára, a földrajzi szeminárium szervezője, majd a Bölcsészettudományi Kar dékánja. Hallgatóival beutazta a Balaton vidékét, a Duna-Tisza közét, a félegyházi, soltvadkerti és bugaci pusztákat, a delibláti homoksivatagot, bejárta az Al-Duna zuhatagjait. Majd Entz Géza társaságában Boszniát és Hercegovinát, valamint Dalmáciát ismertette meg hallgatóival. 1899 tavaszán tizenöt hallgatóval és tanársegédeivel beutazta egész Olaszországot, Anconától Palermóig. Hallgatóival járt Finnországban, Bulgáriában, Törökországban, kétszer volt Oroszországban, meglátogatva a Kis- és Nagy-Kaukázust. Kiváló geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte.
Későbbi egészvászon kötésben."