2025. szept. 09., kedd
Külső online aukció

Régikönyvek.hu
XXXIII. Online árverés

2020. 12. 11. péntek 19:00 - 2020. 12. 17. csütörtök 20:00

 
207.
tétel

Kuthy Lajos Hazai rejtelmek I-II.

Kuthy Lajos Hazai rejtelmek I-II.

Kuthy Lajos. Hazai rejtelmek. I.-II. kötet. Budapest, 1906. Franklin-Társulat (ny.) 1 t. + XI + [1] + 357 + [3] p. + 17 t.; 408 + [4] p. + 15 t. A köteteket Pataky László fekete-fehér rajzaival és a szerzőről készült arcképpel...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

207. tétel
Kuthy Lajos Hazai rejtelmek I-II.
Kuthy Lajos.
Hazai rejtelmek. I.-II. kötet.
Budapest, 1906. Franklin-Társulat (ny.)
1 t. + XI + [1] + 357 + [3] p. + 17 t.; 408 + [4] p. + 15 t.
A köteteket Pataky László fekete-fehér rajzaival és a szerzőről készült arcképpel illusztrálták. A mű szerzője, Kuthy Lajos (Érmihályfalva, 1813. január 9. – Nagyvárad, 1864. augusztus 27.) regény- és drámaíró, a Kisfaludy Társaság tagja. 'Amikor megjelenik Nagy Ignác bűnügyi regénye, a Magyar titkok, és azonnal népszerű olvasmánnyá válik, Kuthy vele akar versenyre kelni, és akárcsak Nagy Ignác, ő is Eugène Sue bűnügyi ponyváját tekinti példaképnek; megírja az első magyar bűnügyi regényt, a Hazai rejtelmeket. Műve jobban komponált, egységes regény, nagy társadalmi körképszövevény, jól jellemzett típusokkal, hiteles társadalmi feszültségekkel, burjánzó romantikus stílussal. De megjelenik benne egy új elem: az antiszemitizmus. És ezzel megnyeri magának a pesti és Pest környéki német polgárság lelkesedését is, hiszen ezek a fejlődő polgárosodás idején egyre inkább a zsidó polgárokban látják a fő konkurenciát. Ha tudni szeretnénk, hogy a XIX. században mi volt valóban zsidóellenes magyar irodalmi mű, hát Kuthy Lajos reformkori regénye, benne a váltócsempész Löbl zsidóval, aki nem csupán nagyban nyerészkedik, de előzékenyen ki is beszéli a „magyar haza felett formálódó zsidóuralom” jószerint minden életterületre kiterjedő programját: „A népet félig már kivettük excellenciátok kezéből, kiveendjük egészen. Miénk lesz földje, szorgalma, saját személye. Aratunk vetésén, szűrünk szöllejében, leszedjük fája gyümölcseit s végre elsőszülöttjét adandja zálogba, hogy eleget tehessen. A magyar nép még jobban elfogy, szegényedik s szerteszét falvakra pusztuland. A fővárosban ismeretlen gyülevész nép fog kóvályogni, közöttük egy-két vagyontalan magyar, aki másokért dolgozik…” (Stúdió.)
(Magyar regényírók képes kiadása. 8.-9. kötet. Szerkeszti Mikszáth Kálmán.)
Egységes, aranyozott egészvászon sorozatkötésben (Leszik K. könyvkötészet), festett, piros lapélekkel.