Alexandra Antiquariat

Bücher

Debrecen, 1849. március 23. éjjel.
2 folio (2 beírt oldal) – 482x253 mm) – tintaírás – aláírás: Kossuth.

Kossuth levele válasz Görgei 1849. március 21-én Dormándról írott levelére, amelyben az bírálta Vetter Antal altábornagy, fővezér hadvezetési módszereit. (Közli Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848–1849. sajtó alá rend. Hermann Róbert. Millenniumi Magyar Történelem. Bp., 2001.) Kossuth ebben, valamint a többi, e napokban írott levelében folyamatosan békítette Görgeit, s mentegette Vettert, mondván, hogy nem az a felelős a honvédsereg Cibakháza térségében ellentámadási kísérletének kudarcáért. Görgei március 20-án, 21-én és 22-én is írt Kossuthnak, az pedig 22-én, 23-án és 24-én válaszolt e levelekre. E Kossuth-levelek közül ez a második. Az is fontossá teszi, hogy Kossuth és Görgei 1848. december végén – január elején megromlott viszonya ezekben a hetekben kezdett javulni, s e sűrű levélváltás éppen ennek egyik bizonyítéka.

…Arról is biztosíthatom, tisztelt Barátom, hogy a cél most is ugyanaz maradand, mint előbb ki volt csinálva; ti. hogy Ön a hatvani úton Heves felé előnyomulva, – vagy egyenesen Pestre bemehessen – ha oly szerencsések lehetnénk, hogy az ellenséget derekasan megverve, a Pestre vonulástól elzárhatnók (mert ez esetben, azt hiszem, nem fogná magát Buda tartani akarni, ha Ön hamarébb érne Pestre, mint a megvert ellenség magát a Dunán átvetve, alulról Budára nyomulhatna) – vagy pedig, ha ez nem történhetnék, Vácra nyomulhasson, s majdan, a komáromi őrség felével egyesülve, hátulról Buda ellen operálhasson. (…) Az Istenre kérem tehát, tisztelt Barátom, ne adjon helyet most lelkében semmi gyanakodásnak, mert nincs reá ok az eddig történtek miatt. – Aztán ott leszek én is; én keblem önzéstelen becsületes hazafiságával s a nemzet által szerény vállaimra ruházott hatalommal s nemzeti bizalommal. – Isten akará, én nem keresém s megválni ohajtok tőle. De úgy van, ez nyom a latban valamit.
Én ismerem Vettert s karakterét, úgy mintha keble nyitva állana előttem. – Őt nem kötik oly kötelek hazánk ügyéhez, mint minket, azért késett elfogadni a vezérletet. De ha egyszer elfogadá, inkább darabokra koncoltatja magát, mintsem hogy hátralépjen, vagy becstelenséget kövessen el. Erről én állok jót a nemzetnek. Pedig én bizon nem vagyok szerelmes bele.
Győzelmünk bizonyos, ha Önök most cordialiter egyetértenek – ha nem – úgy azt mondom: szegény, szegény hazám!…

A levél 1849 őszén a cs. kir. hatóságok kezére került. (Német fordításban először közölte [Johann Nobili:] Der Winterfeldzug 1848–1849 in Ungarn unter dem Oberkommando des Feldmarschalls Fürsten zu Windisch-Grätz. Wien, 1851. Winterfeldzug 408–411. p., majd Steier Lajos: Az 1849-iki trónfosztás előzményei és következményei. Bp., é. n. 147–151. p. Nobili közlése alapján magyarra visszafordítva közzétette Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848–49-ben. Bp., é. n. II. k. 25–27. p. A szövegnek az osztrák Kriegsarchivban, a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban, illetve a Magyar Országos Levéltárban található egy-egy 19. századi német fordítása.)
A levél eredetije 1928-ban a lengyelországi Bielskoban egy bizonyos V. Straus tulajdonában volt, innen készítettek róla fényképmásolatot, amely a Magyar Országos Levéltárban található. (P 295. A Görgey-család levéltára. Görgei Artúr gyűjtemény. b/11/f/2. fasc. Kossuth Lajos levelei Görgei Artúrhoz. Innen közölte Kossuth Lajos összes munkái. XIV. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. II. sajtó alá rend. Barta István. Bp., 1953. 700–701. p.; majd Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848–1849. sajtó alá rend. Hermann Róbert. Millenniumi Magyar Történelem. Bp., 2001. 271–273. p.)
Nagyon fontos szabadság-történeti dokumentum!