115. tétel
Kormos István: Zöld levelecske (Tamkó Sirató Károly által kétszeresen dedikált példány) (Heinzelmann Emma rajzaival.)
Budapest, 1967, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Kossuth Nyomda, Bp.), 222 p. + [2] p. + [4] t., ill.
Tamkó Sirató Károly által kétszeresen dedikált példány. Zöld levelecske. Versek gyermekeknek.
A címlapon és a 179. oldalon az egyik szerző,
Tamkó Sirató Károly tollal írt, dedikációka olvasható:
- Címlapon: B. L.-nak első dedikált könyvként, tiszteletpéldányként szeretettel és legjobb kívánságaimmal. 1968. VI. 18. Tamkó Sirató Károly".
- 179. oldalon: "Kútforrásának: B. L.-nak szeretettel Charles".
Heinzelmann Emma számos szövegközti, fekete-fehér és négy színes, egész oldalas rajzával illusztrált, valamint tartalomjegyzékkel és a könyvről készült ismertetővel kiegészített kötet. Nyomtatta a Kossuth Nyomda, Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratos, színes illusztrációval ellátott címfedéllel és hátlappal, a könyvkötő által pótolt vászon könyvgerincre kasírozott, feliratos kiadói könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhány oldalon filctollal, a tartalomjegyzék oldalain tollal készített jelöléssel, hiánytalan állapotban.
A kötetet dedikálta,
Tamkó Sirató Károly (Újvidék, 1905. január 26. – Budapest, 1980. január 1.) József Attila-díjas költő, műfordító, művészetfilozófus. Tizenhat évesen jelentette meg első verseskötetét. Második, Papírember c. kötete tanulmányai befejezése után, 1928-ban jelent meg, azonban az ebben megjelent vizuális verseit a kortárs kritika értetlenül fogadta. Az avantgárd mozgalmak iránt érdeklődő költő a harmincas években Párizsban élt, ahol 1936-ban megfogalmazta és kiadta a számos neves művész által aláírt
Dimenzionista manifesztum c. avantgárd művészeti kiáltványt. A '40-es években egy súlyos betegség során a jógához fordult, amely alapjaiban változtatta meg életét. 1948 és 1960 között szinte kizárólagosan a légzőrendszer alakításával és tapasztalatainak elméletté kovácsolásával foglalkozott. Rendszerét a
„Ne légy többé beteg!” című kéziratban maradt munkájában tette véglegessé. Költészetére a neoavantgárd mozgalmak idején irányult ismét nagyobb figyelem, de a nagyközönség számára igazán népszerűvé a gyerekversei tették."