Régikönyvek.hu

XXXIII. Online árverés

Konrád Miklós.
Zsidóságon innen és túl.
Zsidók vallásváltása Magyarországon a reformkortól az első világháborúig.
Budapest, 2014. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Történettudományi Intézet (Kódex ny.)
670 + [2] p.
Ungvári Tamásnak dedikált példány!
Konrád Miklós 1967-ben született Budapesten. 1977-től az 1990-es évek elejéig Párizsban élt. Egyetemi tanulmányait az Institut national des langues et civilisations orientales (INALCO) magyar szakán és az Université Paris–Sorbonne történelem szakán végezte. Hazatérése után újságíróként, fordítóként és tolmácsként dolgozott . Az Akadémiai Kiadó gondozásában 1999-ben megjelent Magyar–Francia Nagyszótár és a 2004-ben kiadott Magyar–Francia Kisszótár főszerkesztője. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (2012-től MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) 2000 óta segédmunkatársa, 2012 óta munkatársa. A jelen könyv alapjául szolgáló PhD-értekezését 2011-ben védte meg a Debreceni
egyetemen. Fő kutatási területe a reformkori és dualizmus kori magyarországi zsidóság, e témában közel harminc tanulmánya jelent meg magyar, angol és francia folyóiratokban, illetve tanulmánykötetekben.
A könyvről: 'A reformkor és az első világháború között több tízezer magyarországi zsidó döntött úgy, hogy elhagyja ősei hitét és áttér valamelyik keresztény vallásra. A nyelvében és kultúrájában fokozatosan magyarosodó zsidóság körében mutatkozó vallásváltásoknak a korábbi időkhöz képest roppant mértékű megnövekedése paradoxnak tűnhet, hiszen ugyanezen időszakban a zsidó felekezethez tartozással járó hátrányok jelentősen csökkentek. A dualizmus végéig uralkodó liberális nacionalizmus értelmében az ország 1867-ben egyenjogúsított izraelita honpolgárai a magyar nemzet teljes értékű tagjaivá válhattak, a nyelvükben, kultúrájukban és érzelmeikben elmagyarosodottak azzá is lettek. Magyarként való elismerésük és társadalmi befogadásuk feltételekkel járt, de megkeresztelkedésük ezek között nem szerepelhetett, zsidóság és magyarság elméletben harmonikusan illeszkedett össze, rendeződött egymás mellé.
Mégis: az első világháborúhoz érve a zsidók a gazdasági, és még inkább a politikai és kulturális életben tekintélyes szerepet kivívott hitsorsosaik jelentékeny részére immár csupán volt hitsorsosaikként tekinthettek. Ullmann Mór, Wodianer Sámuel, Ballagi Mór, Falk Miksa, Vámbéry Ignác, Simonyi Zsigmond, Helfy Ignác, Dóczi Lajos, Dénes Zsófia, Lukács György, Erdős Renée, Balázs Béla, Fenyő Miksa, Lesznai Anna, Hatvany Lajos a lista hosszan folytatható.
Milyen okok vihették a magyarországi zsidókat a keresztvíz alá? Mely időszakokban tették ezt többen, mikor kevesebben? A zsidó társadalom mely rétegeit érintette leginkább a vallásváltás? Milyen egyéni utak vezettek egyes zsidókat a felekezetükkel való szakításhoz? Áttérésüket sikeresnek tekinthették-e, elérték-e céljukat? Megkeresztelkedésük után hogyan viszonyultak zsidó múltjukhoz és volt hitsorsosaikhoz és hogyan viszonyultak hozzájuk ez utóbbiak? A zsidó áttérések első monografikus feldolgozása révén pontosabb képet szerezhetünk a keresztény magyar társadalom befogadó készségéről, árnyaltabb képet nyerhetünk az e társadalomba integrálódó zsidó férfiak és nők számára felmerülő dilemmákról és nem csupán azokéról, akik kitértek, de azokéról is, akik megmaradtak felekezetük kötelékében.'
Illusztrált kiadói puha papírkötés.