Honterus Antiquaritat

75. Bücherauktion

A kódexlap a Biblia Sacra töredéke.
1 darab, 11 x 16,2 cm nagyságú levél (folium), provenienciája ismeretlen.
A selyempapír finomságúra kikészített ultramontán hártya (pergamen) előoldalán (recto) jól felismerhető az ún. szőroldal, hátlapján (verso) a húsoldal. A levél bal margóján erőteljes vágásnyom, melynek mentén éles szerszámmal eltávolították a kötetből, melynek valaha része volt. Mindkét oldalon két hasábban írták be, a hasábok 3,5 x 10 cm terjedelműek, átlag 48 sorból állnak. A levél díszítése jellegzetesen 13. századi, a fejezetek kezdetét jelölő élénk, egymást váltó és kiegészítő vörös-kék, margóra vagy a fejezetvégi fél sorba írt római számokból és a szövegtestbe tagolt iniciálékból (rectón: vörös O, kék H, versón: kék S), a bal hasábszélen (a rectón mindkét hasáb mellett, a versón csak a bal oldali hasáb mellett) függőlegesen és a versón a bal hasáb alatt vízszintesen húzódó indadíszű tollrajzokból, a versek kezdetét jelölő vörös betűáthúzásokból, a margóra vezetett barna csertintával vagy vörössel írt apró keresztekből és az élőfejben a bibliai könyv megjelölésének két, egymást kiegészítő részéből (rectón: STIC, versón: ECCA, ez utóbbi rövidítésjellel, tehát feloldva: ECClesiA, vagyis értelmezve: ECClesiASTICus) áll. Az iniciálék három, a fejezetszámok két sor magasságúak. A szöveg mindkét oldalon erősen kopott, a rectón a bal hasáb alatt és a jobb hasáb mellett szövegjavítás (emendatio), a versón a lap alján középütt a következő lap kezdőszavára utaló őrszó (custos): in tempore suo (= saját idejében). A levél az ószövetségi Sírák fia könyve, latin nevén Ecclesiasticus 36,11-39,40 verseinek terjedelmes (ma öt nyomtatott oldalnyi) szövegét tartalmazza, a rectón a bal hasáb legelején a szövegkezdete (incipit): in ira flamme devoretur (= a tűz haragja eméssze meg …), végződése a versón a jobb hasáb legalján: Non est dicere: hoc illo nequius est. Omnia enim (Nem mondható: ez annál semmirekellőbb. Ugyanis valamennyi …). A folium jellegzetes díszítése, szövegelrendezése és írása egyarán a 13. század első felére keltezik a töredéket (fragmentum). A rendkívül apró betűs írás típusa gótikus textualis formata (littera Parisiensis), erősen francia jellegű, sokban hasonlít (bár gyakorlottabb kéz munkája) a Pannonhalmi Főapátság szintén 13. század első felére keltezett Bibliájára (Mons Sacer III, 200-202.), vagy a Biblioteca Apostolica Vaticana ugyanezen korra keltezett Szentírására (Reg. Lat. 16, P. Cherubini – A. Pratesi: Paleografia Latina. Tavole. Tav. 95.).