Virág Judit Galerie und Auktionhaus

(6) Téli aukció

Olaj, vászon, 55x67 cm
Jelezve jobbra lent: Kmetty

Kmetty a nagybányai művésztelepen

Kmetty János művészi pályájának fontos állomásait jelentették a különböző művésztelepeken eltöltött időszakok. A tízes években a kecskeméti, a háború után a nagybányai, majd a harmincas évektől kezdődően a szentendrei művésztelepen dolgozott a jó barát Perlrott Csabával és Gráber Margittal együtt.
Kmetty és Perlrott dokumentálhatóan 1924-től a harmincas évek elejéig járt rendszeresen Nagybányára. (Kmettyt 1929-ben a Nagybányai Festők Társasága törzstaggá is választotta.) Szerepeltek a kolónia kiállításain, közös tárlatokat rendeztek. Nagybányai útjukat egyúttal összekötötték különböző nagyvárosokban (Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár) szervezett kiállításokkal, melyek művészi sikerük mellett, rendszerint anyagi haszonnal zárultak. Többek között a gazdasági válság idején 1931-ben Szatmáron Perlrottal és Gráber Margittal rendezett közös kiállításon tizenöt képet adtak el (Murádin 1988) .
Kmetty Nagybányán festett képeivel Budapesten 1926 körül jelentkezett először. Pontosnak tartotta az ott készült utcaképeit, hiszen ezekkel szerepelt a KUT harmadik nagy kiállításán. Sikerüket mutatja, hogy Rabinovszky Máriusz a Magyar Grafikában ugyanekkor Nagybánya-képeit méltatta és a Szépművészeti Múzeum pedig egy ott készült akvarelljét vásárolta meg. (Nagybányai utca, 1926 k. MNG) Szerencsére számos mű fennmaradt az ott festett képek közül, melyek stílusukban ugyan eltérnek egymástól, témaválasztásukban rendszerint a várost, annak utcáit, parkjait jelenítik meg. Kmetty 1927-es párizsi útja után a húszas évek közepére jellemző naturalisztikusabb szemléletét a kubizmus, illetve a konstruktivizmus elveit közvetlenül felhasználó elvontabb képalkotás váltotta fel. Ugyanakkor a cézanneizmushoz való kötődés művészetét a kezdetektől mindvégig jellemezte.

Egy téma különböző nézetei

Festményünk, melynek egy változata (Kisvárosi utca reprodukálva:Ury, 1978.) ismert, a szabadban festés naturalisztikusabb, oldottabb felfogását képviseli. Mindkét művön a város szimbóluma, a református templom áll a kép központi tengelyében, altagybányai utca más látószögből néhány méterrel hátrább készült párdarabjánál. A szándék világos. Kmetty a látványhoz való viszonylag pontos ragaszkodásban kereste a szabályosságot, egyfajta geometriai rendet. Ehhez próbálgatta a különböző nézeteket. Képünk geometriáj a a jegenyefák által kijelölt egyenlőszárú háromszög, a fák, a villanyoszlopok és a templom torony képezte vertikálisok, illetve a kanyarodó út által kirajzolt görbe áthatásaiból áll össze. A sematikusan megfestett staffázsalakok beleillenek, egyúttal életet is lehelnek ebbe a szabályosságba.
Kmetty következetes, kitartó festőalkatára jellemző volt egy kép apró változtatásokkal történő többszöri megfestése. Ezek a művek nem tekinthetők önismétléseknek, sokkal inkább egy probléma újabb és újabb megoldási kísérleteinek

Kmetty hatása a nagybányai fiatalokra

Kmetty János nagybányai tartózkodása nem múlt el nyomtalanul. Művészetével hozzájárult Nagybánya "harmadik forradalmának" (Murádin) megszületéséhez, az ifjú generáció művészi kibontakozásához. 1931-ben Perlrott Csabával és Mattis Teusch Jánossal közös kiállítást rendezett, mely az egyre jobban elszigetelődő művésztelepen a nyugati modernizmus manifesztációjaként hatott. "Még Nagybányán is, ahol nemegyszer láthattak modern műveket, meghökkentően újnak hatott ez a bemutatkozás." (Murádin 1988) "Elragadtatva bámultuk, az egész kiállítás alatt újra és újra visszatértünk a képekhez, s úgy tapasztaltuk, hogy a mesterek is jól esően veszik tudomásul az érdeklődést a fiatalabb nemzedék részéről - emlékezett vissza Csizér .illa, az új festőcsoport egyik tagja. Ez a kiállítás és időszak Kmetty művészetének valóban egyik csúcspontját jelentette. Nem sokkal ezután útja Szentendrére vezetett, ahol festészetének új korszaka kezdődött.

K.A.