Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 2. Szezonzáró kamara aukciója | Utolsó tételek! Minden tétel 3 000 Ft-ról indul!

Budapest, é. n., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 329 p. + [48] t., ill.
Első kiadás. A győzelmes film. Film, tudomány, művészet. Írta: Kispéter Miklós.
48 képtáblán számos fekete-fehér, feliratos eredeti fotóval és néhány szövegközti, fekete-fehér ábrával illusztrált, valamint bevezetéssel, befejezéssel, betűrendes irodalomjegyzékkel, a képek tételes jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, színes, jó állapotú kiadói előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, megőrzött, gyűjtői állapotban, három színnel feliratozott, fekete-fehér fotóval illusztrált, fülszöveges, enyhén sérült, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Kispéter Miklós (Kőszeg, 1906. november 22. – Budapest, 1987. március 2.) magyar filmesztéta, egyetemi tanár, filmes szakíró. Az első magyar filmtudományi egyetemi doktori értekezés szerzője, a filmtudomány első magyarországi magántanára. A Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Egyetemistaként került kapcsolatba a filmszakmával. 1934-ben Szekfű Gyula meghívta a Magyar Szemle" filmrovatának vezetésére s kritikusának. 1938–1939 között gyakorlati tapasztalatszerzés céljából külföldi filmgyárakban vágóként, illetve rövidfilmrendezőként dolgozott. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában oktatott filmgyakorlatot és filmelméletet, majd egyetemi magántanár lett.
"...Kispéter Miklósnak minden izében újszerű és eredeti filmesztétikai rendszere nem valami elvont gondolatkonstrukció, inkább eleven, izgalmas és a kérdések gyökeréig ható megállapításoknak világosan tagolt egysége. Mindent megmondunk róla, ha azt írjuk, hogy ez a könyv az első mű a szakirodalomban, amely világosan felel arra a kérdésre: mi a film, mi a szerepe az emberi kultúra, életében, hol a helye az emberi művészetek sorában, végül csakugyan művészet-e s ha igen, milyen feladatok várnak reá a művészi kifejezés s a nevelés tekintetében. Megállapításaihoz azonban páratlanul érdekes kultúrtörténeti áttekintés utján jut el..." - írta a műről K. B. a Nemzeti Ujság c. hírlapban (1938. június 26./20. évfolyam/142. szám)."